Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Kezdőoldal » Egészség » Betegségek » Mennyi ideig tart a sóvárgás?...

Mennyi ideig tart a sóvárgás? Az elvonási tünetek?

Figyelt kérdés

Voltak problémáim bizonyos szerekkel, drog,alkohol, xanax...

Év elején azt javasolta az orvosom, hogy menjek el egy elvonóra, mert hosszú évek óta fent állnak a problémák (mentális betegségek, függőségek) és ezek nem múlnak, nem javulnak....A függőség olyan szakaszában voltam már, hogy sokszor azt hitték nem ébredek fel másnap.

Teljesen abba hagytam a drogot, nem hiányzik nincs vele problémám.

Alkoholt fogyasztok a mai napig, de már teljesen máshogy, mint régen. Hétvégente haverokkal pár pohárral megiszok és ennyi.

A xanax viszont nagy problémát okoz, folyamatosan lett csökkentve az adagom míg végül lassan 1 hónapja teljesen abba hagytam és egyetlen szemet sem szedek.

Sokáig voltak elvonási tüneteim...pl: Hányás,hasmenés....pánikrohamok a mai napig vannak. Megpróbálom elviselni őket, mást nem tehetek.

Viszont nagyon sokszor érzem a sóvárgást utána...hogy most nagyon jó lenne pár xanaxot be dobni...mert vagy nagyon feszült, ideges vagyok...vagy épp nagyonmagam alatt vagyok...vagy éppen nem érzem annyira jűl magam, heves szívdobogás stb. Úgy vagyok vele, hogy ilyen helyzetben 1-2 tablettát be vennék...de tudom, hogy nem szabad így nem veszek be, de ez sóvárgás illetve a hiánya mikor múlik el? Mikor lesz az, hogy egyáltalán nem érzem azt, hogy most be kéne venni pár tablettát, mert szükségem van rá és nem csak azért, hogy ki üssem magam?!


jún. 27. 10:40
 1/5 anonim ***** válasza:
Miért akarod kiütni magad?
jún. 27. 11:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 anonim ***** válasza:

Én nem tudtam leszokni, ezt már elfogadtam. Sajnálom, tudom ez nem hasznos neked és ne is kövesd.

Nem ittam, nem drogoztam, de pszichésen kiütött az élet. Volt olyan, hogy naponta rengeteg pánikrohamom volt és olyan is, hogy annyira erős, amitől azt kívántam, bárcsak meghalnék. Muszáj volt a gyógyszer a doki szerint is. Azóta hatalmas munkával lecsökkentettem a Xanaxot napi 0,25 grammra, amit este veszek be. Ezt viszont nem tudom elhagyni, mert hatalmas szenvedést, kínt okoz. Inkább bevállalom a szedését. Ez van.

jún. 27. 12:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/5 anonim ***** válasza:

Sokáig..kiválthatja szinte bármi. Éhség, fáradtság, unalom, stressz, félelem, szorongás, érzelmi flashback!

Nos az alkohol problémák hátterében általában a gyermekkori problémák húzódnak. Bántalmazás, elhanyagolás, szexuális abúzus, húzd meg ereszd meg viselkedés, fizikai lelki bántalmazás, állandó kritika, hibáztatás, alkoholizmus a családban. Ehhez nem árt egy szakember segítsége, ha egyedül nem megy.

jún. 27. 15:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 A kérdező kommentje:

1#: Szinte mindig az volt a cél, hogy ki üssem magam...Amikor el kezdtem pl füvezni akkor még nem, külföldön éltem, ki próbáltam, mert az ottani haverok sokat szívtak és jó volt be jött, de nem az volt az cél, hogy ki üssem magam...De rá pár évre már mindent arra használtam, hogy ki üssem magam, füvet, kólát, alkoholt, xanaxot stb....Hogy miért? Nem tudom...írtam, hogy mentális betegségekkel is küzdök...talán nem akartam/akarom meg élni a valóságot, mert számomra az túl szőrnyű, így mindig be akartam "állni", mert akkor jobban érzem magam.



2#: Köszönöm a választ....nem gondolom, hogy újra el fogom kezdeni a xanax szedését, de bármi megtörténhet, semmit sem szabad ki zárni...

Nagyon sokszor érzem, hogy kell és most nagyon kell, de megállom és 1 hónapja kb egyáltalán nem szedem, de előtte 1-2 hónapja is csak csökkentett adagot szedtem, annyira, hogy az nekem már nem is hatott...sokszor kérdeztem is, hogy minek veszem be, ha nem érzek tőle semmit? De csökkentve kellett szednem, de akkor is el tudtam volna hagyni....folyton elvonási tüneteim voltak és igazából az az adag amit szedtem nem múlasztotta el, szóval felesleges volt már akkor is. Jelenleg azt gondolom nem fogom újra szedni, de bármi megtörténhet....hiányzik sokszor, nagyon sokszor, de el vagyok nélküle is..



3#: Sok minden állhat és áll is, nem csak az alkohol miatt...más miatt is. Depresziótól kezdve, borderline de még más is van amit orvosok meg állapítottak nálam. Próbálok nem foglalkozni vele és élni az életem, meló, pihi ilyenek....de az életem úgy működik iletve az érzéseim, hogy mindig kelle valami, hogy jobban érezzem magam, ne legyek magam alatt és ne legyenek suicid gondolatok vagy kísérletek...Lehet szükségem volna segítségre, de se kedvem se időm hozzá....és nem is gondolom, hogy beszélgetések segíteni tudnának ezen, gyógyszeres kezelést stb meg nem igazáb vállalnék be...borderline vagyok, könnyen függővé válok, abba hagytam nagy nehezen a nyugtatót, nem kellene újra el kezdeni semmilyen gyógyszert, még ha úgy is gondom én, hogy legalább egy 0,25-ös néha, ha suicid gondolatom van vagy pánikrohamom akkor jól jönne...mert én úgy gondolom jól jönne, legalább akkor, akár a leggyengébb, de félek vissza esnék így inkább nem.


Hétvégente eliszogatok a haverokkal, ez tény...és vannak olyan italok amit az íze miatt szeretek, pl egy minőségi bor...képes vagyok nagyon sok pénzt fizetni egy nagyon jó minőségért...de végülis a végén mindig egy a cél, hogy "beálljak" ne a valóságot éljem meg...

De jelenleg még mindig jobb helyzetben vagyok, mint voltam...Most hétvégente, ha iszok haverokkal...előtte napi szintú volt az alkohol a drog és rengeteg xanax...durván sok.

De a mentális betegségeim nem múlnak...és én ezt látom a legnagyobb problémának. Nekem a szerek jelentettek menedéket és az segített egy időre megszabadulni a "démonoktól"...

Emlékszem régen is mindig azt mondtam, hogy nem a függőségeimet kellene kezelni előbb, hanem a betegségeimet és utána a függőségeket...Mert minden szer használat abból indult ki....aztán végülis kénytelen voltam bele kerülni abba a helyzetbe, hogy le álljak, kórház stb....és nem használok semmit, ahogy mondtam is hétvégente haverokkal iszok, de ez a max. De a betegségeim ugyan úgy meg vannak és ez csak roszabbá teszi és már menekülő pontom sincs....lehet én vagyok a buta, de tényleg azt mondtam családnak, orvosnak is, hogy előbb a betegséget és utána a függőséget kezeljék....aztán a végén kezelték a függőséget, mai napig sóvárgás és hiány van, de ténylegesen a betegségeimet viszont nem kezelték és azóta se foglalkoznak vele....Nem tudom mihez kezdjek. Jelenleg megállom, ki bírom ahogy mondtam, de sose tudhatom mit hoz a jövő.

jún. 27. 23:03
 5/5 anonim ***** válasza:

[link]


Lehet, hogy segít, nem biztos, hogy az a diagnózis megfelelő, amit kaptál.

jún. 27. 23:16
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2020, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info@gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!