A páromnak feltétlenül muszáj elmondanom hogy megváltozott munkaképességű vagyok?

Azon gondolkodom, hogy 1. Milyen fogyatékosságod lehet, ami nem látszik ránézésre, és miért kellene elmondani? (Milyen helyzet kényszeríthetne erre?

Azért pár kérdés felvetül:

-Mennyi ideje vagytok együtt? Ha 2 hete a párod, akkor semmi esetre se mondanám el, ha együtt éltek, akkor úgyis "lejött" neki, hogy mondjuk a rövidtávú memóriád sérült (nem tudsz megjegyezni hallott dolgokat, stb.), vagy épp a hosszútávú, vagy épp, hogy nincs kézügyességed, hogy lövésed nincs a praktikus dolgokhoz (nem tudsz varrni, himezni, stb.).

Másik oldalról meg nekem a párkapcsolatba semmilyen titok nem fér bele. Ha valakivel komolyan terveztem (lsd. párommal 10 éve múlt májusban, hogy együttvagyunk), akkor annak mindig elmondtam, hogy ez meg ez meg ez van velem. Így kellek, vagy sem.

Hidd el, sokkal fájóbb, ha 20 év után tudja meg.

Viszont nem mindegy, mennyi idő után, 1 hónap után nem mondanám el,igaz, 1 hónap után még nem is okvetlen nevezném páromnak. Szóval adódik a kérdés és visszadobom a labdát: Mennyi ideje párod a párod úgy, hogy azt kölcsönösen, egyértelműen, nyíltan, szavakba öntve ki is mondtátok és ki is nyilvánítottátok a másik felé, hogy egymás párjai vagytok?

Ha a cerka munkaképességével van probléma, azt észre fogja venni adandó alkalommal ... :)

Amúgy a kérdésben a párodként definiáltad. Akiről valaki így beszél, az előtt nem illik titkolózni normál esetben. Ha meg nem a párod, csak szeretnéd, akkor is tiszteld meg azzal, hogy amint lehetőség nyílik az ilyen témáról beszélni, megemlíted hogy neked is van olyan problémád, ami ide sorol. Hagy döntse el ő hogy mit gondol majd erről.