Skizofrénia! Lehetek-e skizofrén hallucinációk, téveszmék és öngyilkosságról szóló gondolatok nélkül genetikai hajlam és betegségtudat, racionalitás érzék megléte mellett?
35/f vagyok. Apám diagnosztizáltan súlyos paranoid skizofrén így testközelből tudom, hogy mit jelentenek a hallucinációk vagy a téveszmék. Pontos példákat is tudnék kifejezve ezek irracionalitását csak néhány: folyton azt érezte, hogy megfigyelnek, lehallgatnak minket többek közt pl tv-n keresztül vagy hogy távcsövön figyelnek minket az ablakon át stb..stb.. Mindennaposak voltak a családon belüli és a szomszédokkal, rokonokkal történő konfliktusok. Nem könnyű gyerekkorom volt. kb 28 évesen kezdtem érezni magamon, hogy valami nincs rendben. 5 éven keresztül kamionoztam vagyis a nap 24 órájából kb 22-őt magam voltam. Rendkívül negatív, pesszimista, akaratgyenge és bizalmatlan vagyok.
Nincsenek hallucinációim sem téveszméim és az öngyilkosság sem jutott még soha eszembe.
Úgy érzem van betegségtudatom.
A problémám talán leginkább a generalizált szorongáshoz és a depresszióhoz, pánikbetegség enyhe fokához tudnám hasonlítani.
A tüneteim: Zavarban vagyok idegenek között pl.: nem merek megszólalni nehogy leégjek és ha mégis beszélgetnénk folyton magam fölé helyezem a másik felet. Hagyom, hogy ő irányítsa a beszélgetés vonalát akkor is ha tudom, hogy hülyeséget beszél. Mindig én engedek és túlságosan nyitott és lelkiismeretes vagyok amivel vannak akik visszaélnek.
Természetesen sokat olvastam már a skizofréniáról.
Ezen betegség egyik tünete a gondolat elakadása a beszédbeli kifejezőkészség, érzékelés zavara. Úgy érzem gondolatban sokkal tovább tudok menni egy adott témát illetően mint ahogy azt el tudom mondani így egy vita során gyakran alulmaradok.
Beszél hozzám az illető és valahogy nem találom vele a közös hangot a gondolataim mintha szétszóródnának és egyszerűen lefagy az agyam legalábbis ezt érzem..
Nem tudom őt követni és megkukulok.. ez leginkább akkor fordul elő amikor nagyon szeretnék válaszolni és kifejezni magam.
Egyébként is jellemző tünet még, hogy minél inkább szeretnék valamit pl egy feladatot megoldani annál nehezebben sikerül. Ha a feszültség oldódik minden megy mint a karikacsapás..
Pl: Pótkocsival tolatás.. (konténerezek, aki ismeri tudja mit jelent, talán a "sofőrködés" legnehezebb alfaja) ha nincs ott senki simán megy, de ha látnak bénázok és semmi másra nem tudok koncentrálni csak arra, hogy nem fog sikerülni és leégek.
Ha látnak is mindig minden manővert hiba nélkül végre tudok hajtani (10 év alatt egy kezemen meg tudom számolni az általam okozott minimális filléres károkat), de sohasem elsőre hanem csak egy sor szerencsétlenkedés után. Ha van egy logikai gondolkodást igénylő feladat sohasem sikerül elsőre, mintha túlságosan akarnám és ép ez fogna vissza.
Kávézom napi 1 és dohányzom napi 2-3 szál. Régen napi 3-4 kávé és 10 szál cigi ment.
Soha nem éltem még együtt senkivel. Nemrégiben hozzám költözött volna az akkori barátnőm, de én nem akartam mert
abban is csak a problémákat láttam. A zavarom ha magam vagyok teljesen elmúlik.
Szorongásoldót (xanax) szedek de csak 1-0.25mg-at lefekvés előtt alváshoz mivel jelenleg is sofőrködöm.
Több mint 10 éve vezetek teherautót és soha nem okoztam még balesetet. A feszültség vezetés közben is jelen van folyamatosan nyugtalan, feszült vagyok ez azonban nem nyilvánul meg pl. agresszív vezetésben csak jobb szót nem tudok.. feszültségben.
Leírva nagyjából mindent az lenne a kérdésem, hogy hallucinációk, téveszmék nélkül viszont betegségtudat mellett lehetek-e skizofrén mivel a genetikai hajlam egyértelműen adott? A kérdést kiváltó okok a gondolat elakadása, az érzelmi élet ellaposodása, a kommunikációs készség romlása.
Jelenleg külföldön dolgozom. Nincs lehetőségem pszichiátriára elmenni illetve félek, hogy a felírt szorongásoldók és antidepresszánsok miatt esetleg nem dolgozhatnék sofőrként. tisztában vagyok vele, hogy ez lenne/lesz a megoldás tavaszig azonban mindenképp várnom kell mert addig biztosan nem kapok szabit és mindenképpen Magyarországon szeretném ezt kivizsgáltatni ahol ismert apám kórképe. Előre is köszönöm a válaszokat/tapasztalatokat.
válasza:
válasza: válasza:A leírtak alapján nagyon nehéz gyerekkorod lehetett, egy beteg apa árnyékában rossz lehet felnőni, a betegségéből adódó frusztrációk nagy részét Neked is átadta. Anyukádról nem írtál, ő biztosan sokat kompenzálta a helyzetet, de egy beteg apa jelenlétét, hatásait egy tökéletes anya se tudja teljesen ellensúlyozni. A kommunikációs készséged (a leírtak tükrében) teljesen jó, kifejezően, követhetően írsz, én inkább önreflexiónak, önmegfigyelésnek mondanáém azt, amit Te betegségtudatnak. Édesapád hatásait jól felfedezted magadon, ez problémákat is okoz, de az okokat éás a megoldást szerintem nagyon rosszul látod. Az ok nem az, hogy mentális betegséged lenne, mert a leírt tünetek alapján nincs, így a megoldás sem szorongásoldó vagy egyéb antipszichotikum.
Én vagy egy pszichoterápiát javasolnék, ahol a gyerekkorod és az aktuális nehézségeidet át tudod beszélni egy szakemberrel, vagy pedig kineziológust. Utóbbiról kevesebb infója van az embereknek, ez egy tudományos módszer, a korábbi traumák sokszor tudattalanul is nehezítik az életünket, ezeket a traumákat keresi meg, és segít feloldani. Magánrendelésen egyik is, másik is 5-9000 Ft körül mozognak, mindkettő segíthet, a kineziológia gyorsabban, a pszichológus az önismeretet tudatosabban fejlesztve, de lassabban.
Anyukám előbb nyugtatózta magát aztán inni kezdett. 50kg-os vékony nő, 3cl likőr is a fejébe száll. Majd később apám tünetei enyhültek a rendszeres gyógyszerezésnek köszönhetően (persze a hangokat még a mai napig hallja csak nem érdekli már annyira vagy legalábbis nem úgy reagál) és anyám kezdett maga körül mindenkit az őrületbe kergetni a folytonos vitáival, "téveszméivel" amik vélhetően az elkeseredettségéből fakadtak. Értünk a mai napig mindent megtesz..
Sok hasonlóságot vélek felfedezni magamon apámmal és anyámmal is, de mintha mindkettőjüktől csak a rosszat tanultam volna el. Mindenkiről rosszat gondolok (még arról is aki épp csak szembe jön az utcán), nem időben mondom ki a problémáimat mert félek, hogy magam maradok és így úgy érzem mindenki kapcája vagyok. Van egyfajta zavar a fejemben. Ha valaki szemébe nézek előfordul, hogy elkap a nevetés vagy van úgy is, hogy egyszerűen csak elkezdem rosszul érezni magam. Ilyenkor néha pár másodpercig tartó szédülés is rám jön. Talán ez okozhatja a frusztrációim és konfliktusaim legnagyobb részét.
Ja és még valami.. Együttlétek után akár két napig is gyengének, szerencsétlennek, teszetoszának érzem magam. Mintha kevés tesztoszteront termelne a szervezetem. Bár erre utaló külső jel nincs rajtam. A hangom nem szoprán és a testszőrzet is normális.
válasza:Lehet betegségtudata de elsőnek mindenképpen úgy kezdődik hogy teljesen elhiszi azt amit halucinál elhiszi a kialakult téveszmélyét és ha tegyük fel a téveszmélyével kapcsolatban olyan megingathatatlan bizonyítékot tárunk elé akkor bizony még ő is lehet hogy belátja azt hogy betegségben szenved.
Ott van például John Nash olvassatok utána nézzétek meg az egy csodálatos elme című filmet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!