Kezdőoldal » Egészség » Betegségek » Bulimiások, hogy éltek? Hogy...

Bulimiások, hogy éltek? Hogy kajáltok? Sulisok vagytok vagy felnőtt dolgozó nők is vannak itt? Hogy osztjátok be a pénzetek?

Figyelt kérdés

Az érdekelne, hogy aki bulimiás, hogy él? Hány évesek vagytok? Suliba jártok még, vagy felnőttek vagytok / melóztok?

Családotokkal laktok?


Kb. 2012 nyarán lettem bulimiás. Akkor még gimis voltam. (fogyókúrából indult az egész, anorexiává csapott át,

majd túlevés (hányás nélkül; 1 túlevéses nap, utána 2-3 léböjt nap vagy almanap - egy nap 2 db alma max, majd megint túlevés)

és 2012 nyarán nem bírtam egyszerűen... akkora lelkiismeretfurdalásom volt, meg akkora túlevés, hogy meghánytattam magam (előtte nem ment)


2012 óta egyetemre mentem, tanultam, lediplomáztam. Majd vidékre hazaköltöztem, de nem találtam szakmai állást.


A pénz része is érdekelne a dolognak...

Nemrég költöztem pestre, ugye már nincs olyan, hogy "na, anya csinál egy tálca sütit", és akkor a család megeszi. Nincs olyan, hogy más főz, vagy nincs "ingyen" kaja, vagyis értitek. Nem a szülő veszi.

Én veszem magamnak. Egyetem alatt is én vettem (meg szülők segítettek anyagilag a suli alatt) azokat mindig jó dolgokra költöttem (pl. gyógyszertárból ha kellett gyógyszer, vagy dezodor, ilyesmik) + diákhitelt vettem fel, és abból oldottam meg a nagy kajálásaimat... meg a "jó" kajálásokat is. Értitek.


Egyetem alatt így éltem:

voltak jó napjaim, pl. 1200 kcalos napok, amikor tk zsemlét ettem, túróval, vagy felvágottal és sok salátával, uborkával, meg paradicsomos csirkemellett, meg almát.

Buliztam is, meg minden.

Ha túl sok kcalt vittem be (pl. egy zsemle helyett 2 db tönkölyzsemlét ettem meg) vagyis értitek, nekem ennyi elég volt, akkor valahogy átcsapott túlevésbe "na, még két szelet csirkemell + még egy fél uborka" és akkor már "jaj, ez túl sok, uhh, úgyis hányni fogok, akkor miért ne egyek még joghurtot, kekszet, csokit rá, mert alapból több lett egy zsemlével meg kb. 500 kcallal mint amit elterveztem...


És voltak kb. 10-13.000 ft-os kiadásaim is.. máskor 7000... de valamikor csak a "jó" kajáva tömtem magam tele (zöldségek, mert azokat is imádom + teljes kiőrl. cuccok).


Na, ennek az lett az eredménye, hogy SOHA nem tanultam meg beosztani a pénzem.

Lediplomáztam, minden. Hazaköltöztem, de szakmai állást nem találtam (mást igen, csak nem a diplomához megfelelőt). Nem kerestem sokat egy hónapban, max 40-50.000-ret (heti 2-3 alkalommal mentem melózni, nem volt más.. )


ez kb. 3 hónapig volt így. De a szülők otthon ugye fizették a rezsit (villany, fűtés, van még 2 tesóm is, ők otthon laknak), a kajámat néha én fizettem, néha a szüleim vették meg pl. a zöldségeket, meg a tk cuccokat, mert ők nem így kajálnak...

és a fizumból (meg ha anya sütött sütit meg ilyeneket, vagy ha mindenkinek egységesen vett pl. joghurtdesszertet tesóimnak is, nekem is) lett megoldva a "bulimia" része a dolognak.. tudom, nem szép így leírni.


Most ott vagyok, hogy nemrég költöztem pestre.

Rezsit kell fizetnem, albéreti díj. Most már csak olyanjaim vannak, hogy lénap, lénap, "bingelős nap" (amikor túl sokat eszem majd hányok, majd megint lénap, majd megint olyan amikor eszem és mindent kihányok (nem napi többször, hanem pl. 2 óra leforgása alatt sokmindent)


Ti hogy esztek?

Mármint ti is így csináljátok, mint én?

Lénap -> zabanap+aznap hányás utána, majd megint lénap?

Vagy kicsiket esztek? Vagy minden evés után hánytok? Pl. megesztek egy pizzát a barátotokkal, és akkor utána kimentek a mosdóba?

(nekem nincsenek nagyon barátaim, szinte az összes vidéken, vagy régi egyetemisták vannak de velük nem találkozom)


Nem megyek moziba (6 éve nem voltam) sem színházba, kondibéretem van + cigire költök, semmi egyéb ilyen mozi-shoppingszerű költséges hobbim nincs. Rendezvényekre se járok, pl. soha nem adnék ki 3000-ret se egy koncertjegyért nemhogy több mint 10-ezret...


kajára költök el nagyon sok pénzt...

ti hogy éltek? Hány évesek vagytok?



2018. febr. 16. 00:13
 1/9 A kérdező kommentje:
Ha dolgoztok, mit dolgoztok?
2018. febr. 16. 00:14
 2/9 A kérdező kommentje:

Én igyekszem minél több lénapot csinálni, meg nagyon lecsökkenteni a bulimiás költségeket... meg inkább szedek vitaminokat és a kaját csak "bulimiás módon" élvezem. Értitek.


Volt, hogy szemétből is kivettem, vagy utcán talált / otthagyott dolgokat ettem meg. Tudom gáz..

2018. febr. 16. 00:15
 3/9 anonim ***** válasza:
95%

Tudom, hogy nem ez volt a kérdés, de ezt még olvasni is rettenetes volt. Elhiszem, hogy számodra már ez lett a normális élet ennyi idő után, de ebben nagyon hamar tönkre fog menni az egészséged, hogy semmi szilárdat nem viszel be kb.

Másik dolog, amit nem értek, hogyha te is tudod, hogy kajára költesz el nagyon sok pénzt, miért "pocsékolod el"? Ennyi erővel megvenned se kéne.

Olyan fura számomra, hogy úgy írsz róla, mintha ezzel minden rendben lenne, pedig nekünk, akiknek nincs ilyen betegségük, mindez elképzelhetetlen.

2018. febr. 16. 00:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/9 anonim ***** válasza:

28 vagyok, már gyógyulós.


Dolgozok, párommal élek ketten, így fleződnek a költségek, plusz nem költök el egy csomó pénzt kajára, inkább magamnak mindenből a legolcsóbbat veszem meg, abból főzök nagy adagot.


A kajapénz az enyém, a konyhai dolgok, abba nem lát bele, de van maximum napi limit, amit nem léphetek túl.


Minden evés után hányok többnyire, és ilyenek, hogy pizza nem is eszem, mert nem tudom kihányni.


Amúgy szr, de ez van, fogaim alig vannak, az is fáj, állandó fájdalommal élek. Ha épp nem a fogam, akkor a gyomrom szrakszik.

Hajam ellenben fényes, dús, nem vagyok beteg már vagy 10 éve (influenza vagy megfázásra gondolok).

2018. febr. 16. 11:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/9 anonim ***** válasza:
100%

Előttem előtti... nekünk ez megszokássá válik, mint pl. nektek a sport.


Plusz egy idő után nem is kell erőlködni, megtanulod, mit-hogyan tudsz visszaadni , és nem, nem rögtön, hanem még beszélgetünk evés után, kávézunk, mosogatok és míg ázik a tepsi pl., elszaladok pisilni és közben hányok is, amennyi "belefér" abba az időbe.


Közvetlen evés után sosem megyek el, mert az sokkal feltűnőbb, mint amúgy. És mikor itthon vagyunk vagy vendégségben sosem eszem sokat. Normál adagot, sőt, kevesebbet is, mint mások, és utána beülök velük is dumálni, akár félórát is, majd csak aztán megyek a mosdóba pár percre.


Volt ismerősöm, róla ordított a dolog, vendégségben is evett egy csomót, és szinte rögtön ment "pisilni".


Közben járok pszichológushoz, ez talán segít, míg otthon éltem, esélyem nem volt meggyógyulni.

Párom nem tudja. Ha valamitől rosszul vagyok (pl. több alkohol vagy gelj süti), akkor mondom, hogy szarul vagyok és ne lepődjön meg, ha esetleg hányok.


De az "egyébkénti" hányásokról nem tud.

2018. febr. 16. 11:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 anonim ***** válasza:

Szerencsére nem sportolok, de értem a hasonlatot.

Milyen így a pároddal együtt élni, hogy ilyen "alapvető" dolgokat sem tud rólad? Vagy egyáltalán hogy nem veszi észre? Nem is tudom elképzelni. Amúgy ha fél órával később hányod ki, akkor sem emésztesz meg belőle sokat, így még mindig él, amit ezzel kapcsolatban írtam.

2018. febr. 16. 13:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/9 anonim ***** válasza:

Hogy venné észre? Ő dolgozik, én is, este együtt eszünk, akkor nem hányok.


Hétvégén sem mindig megyek a klotyóra, csak ha túlettem magam, és ne úgy képzeld, hogy blőőáááh, meg erőlködök; lehajolok és jön magától, de nem ploccsan, nincs hangja, mert nem a wc-vízbe köpöm direktbe bele.


Azt tudja, hogy voltak-vannak kajazavaraim, mert elmondtam neki, meg azzal is tisztában van, hogy stressz estén semmit nem eszek sokszor.


És a komolyabb bulimiám csak akkor "kap el", mikor egyedül vagyok - heti 2x -, de nem az megy, mint régen, hogy leszarom-mód zabáltam-hánytam.

2018. febr. 16. 14:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/9 anonim ***** válasza:

Más: ha tudná, mit tudna tenni?


Azért lettem anno kajazavaros, mert még azt is kontrollálták, mikor mehetek szrni, meg 6 után nem lehetett enni mert "hizlal", éjszakára bezárták a konyhát.

Ha hétkor éheztem meg és csináltam egy rántottát már üvöltöztek, hogy miért kell szétbxni a konyhai rendet (mintha úgy hagytam volna), meg "zajongani".


Éjszaka többször is volt, hogy szinte elájultam, annyira padlón volt a vércukrom, volt, hogy sírni maradt erőm a fájdalmaktól, amit a túltengő gyomorsav okozott.

Kaját nem lehetett a szobámban tartani, aztán már leszartam és bizony titokban eldugtam tábla csokit, kekszet, mert féltem, hogy egyszer tényleg eszméletemet vesztem az éjszaka közepén.


Apám leszarta az egészet, ő hazaesett munkából és kb el is aludt meg ő kajált útközben 7-8 felé.


Ha a barátom elkezdene ellenőrizgetni, meg elzárni a kaját előlem, akkor azonnal elhagynám, elég volt 7-8 éven keresztül ebben élni.

2018. febr. 16. 14:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/9 anonim válasza:
15 éves vagyok. 2 éve vagyok Bulimiás...
2018. febr. 16. 19:45
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!