Velem van a gond, hogy nem múlik sehogy a cigi vágy? Már nem is fog elmúlni?

Ez a nikotinhiány. Ez még hosszú hónapokig így lesz. Tarts ki!

Ha megkínálnak, utasítsd vissza. Kerüld az olyan élethelyzeteket,

amikor mindig rá szoktál gyújtani.

A cigaretta az idegrendszert is roncsolja. Csak a depressziód miatt említem.

[link]

"Mi a teendő, ha valaki már letette a cigarettát, de hirtelen rátör a vágy, hogy újra rágyújtson?

Érdemes jó előre számba venni, hogy melyek azok az ingerek – például a kávézás, a baráti összejövetelek, az italozás –, amelyek kiválthatják a dohányzás utáni késztetést. Bizonyos szokásokon változtatni kell: aki például megszokta, hogy ebéd után rágyújt, az a cigaretta helyett mosson fogat, vagy fogyasszon el egy almát.

.

A figyelmet kellemes tevékenységekkel – kertészkedéssel, zenehallgatással – tanácsos elterelni.

.

A dohányzás utáni sóvárgás egyébként néhány hét alatt csökken, tehát minden egyes füstmentes nap közelebb visz a sikerhez."

"Eltelt 9 nap cigi nélkül de nincs olyan perc, hogy ne jutna eszembe."

Valójában ez a baj. Olvastam egy nagyon jó írást valahol arról, hogy mi a különbség egy dohányos és egy nem dohányos között? Nem az, hogy az egyik füstöl a másik pedig nem, hanem míg egy dohányosnak folyton a cigaretta van a gondolataiban, egy nem dohányosnak eszébe sem jut. Ez tényleg igaz. Egy drogos egész nap az anyagon pörgeti a gondolatait, míg te aki nem drogozol, egyik nap se jut eszedbe mondjuk a kokain. Szerintem minden tevékenység egyébként sokkal nagyobb lelki/agyi teher mint fizikai. Én dohányzom még, tervben van a leszokás, de pl annak ellenére hogy sokat dohányzom, van amikor azért gyújtok rá, mert bevillan hogy "jaj, elfelejtettem rágyújtani, már 1 órája nem cigiztem". És azalatt az 1 óra alatt nem hiányzott. Viszont ha nem tudnék, a következő X percben csak arra gondolnék, hogy mikor gyújthatok rá újra. Míg ha ismét elterelődik a figyelmem, lehet megint nem jut eszembe fél órán keresztül. De persze a folyamatos kötöttség sem jó, szimplán meg kell tanulni semmit sem csinálni. Ez nem egy leszokás alatt, hanem alapból nehéz a mai stresszes világban. Mindig menni, tenni, venni. Képtelen manapság az ember csak úgy ülni/feküdni, és merengeni, relaxálni és nem csinálni semmit.