Az egydózisú vakcinák hatásossága jellemzően akkora, mint a kétdózisúak első dózisáé. Nem lehetne ezeknél is elérni a 90+% hatásosságot dupla adaggal?
Pl. a Janssen, Sinovac vakcináknál a hatásosságot 60+%-on mérték, és még a súlyos esetek ellen is csak 80+% eséllyel védenek.
Elvi működésük ugyanaz, mint a kétdózisúaké: a Janssen adeno alapú vektor, mint a Sputnik/Astra; a Sinovac elölt vírus, mint a Sinopharm.
Lehet, hogy mindössze arról van szó, hogy mivel az első adag már teljesíti a minimálisan elvárt 60%-ot, ezért nem is tesztelték kétdózisú bevitelre, pedig ugyanúgy lehetne alkalmazni második dózist is, és akkor ezeknek is 90+% lenne a hatásossága?
Persze nem akarok okosabb lenni a virológusoknál, de a fentiek tükrében nem értem, miért van, hogy a közéletben/sajtóban fel sem merül, hogy ezek is lehetnének kétdózisúak.
válasza:Én sem akarok okosabb lenni egy virológusnál, de ha egy vakcinát egy dózissal tesztelnek, akkor felelőtlenség lenne újabb tesztelés nélkül kettőt adni belőle. Már a kétdózisú vakcinák dózisai közötti idő kitolása is egy kényszer szülte megoldás. Az egydózisú vakcinák célja, hogy egységnyi idő alatt kétszer annyi embernél lehet elérni elfogadható szintű védelmet. Aztán később, amikor még több vakcina áll rendelkezésre, stabilabb az oltási infrastuktrúra, nem tombol a sokadik hullám, akkor lehet keresni hatékonyabb megoldást is.
A vektorvakcináknál az egyik felmerülő gond, hogy mivel egy adenovírus vektor hordozza a tüskefehérjét ezért a szervezet erre a vírusra is immunitást alakít ki, így egy második dózis lehet már semmit sem ér. A Szputnyiknál a két dózis eltérő vektort tartalmaz, pont emiatt.
#1: Köszönöm válaszodat. Nyilván akkor felhasználói szinten nem szabad önkényeskedni, de a fejlesztők kell(ene), hogy vizsgálják ezt az opciót is. Persze biztos vagyok benne, hogy vizsgálják is.
Amúgy érdekes ez a 2. dózis kitolása a mielőbbi átoltottság érdekében: úgy tudom, magyar orvosok is bejelentették, hogy március 1-től így fogják alkalmazni a szállítmányokat - de végül március hónapban is megmaradt az a trend, hogy az 1. dózissal beoltottak száma sohasem lépi túl az addigi összes szállítmány felét. Tudtommal az Astrából is félreteszik a 2. dózisra valót, de ott azért növelték az időközt, mert a fejlesztők rájöttek, hogy úgy még hatásosabb. Lehet, hogy pont amiatt, amit írsz, mert ez az a kétdózisú vektoros oltás, aminek két dózisa ugyanaz.
A Szputnyiknál egyrészt arról is szó van, amit írsz, másrészt ha valaki előtte már találkozott az egyik adenovírussal, annál az a dózis nem fog sokat érni. Annak esélye minimális, hogy vki mindkét fajta adenovírussal találkozott korábban.
Apropó: lehet, hogy a Janssennel pont ott van a baj, hogy olyan adenovírust tartalmaz, amit a tesztelési környezetben (főleg trópusokon) már sokan megismertek korábban?
válasza:Javítom előző megjegyzésem végét: A Janssennél sztem nincs is ilyen baj, egy dózis után tudja azt, amit a többi is, első dózis után. Az Astránál viszont tényleg volt olyan, hogy Dél-Afrikában két dózis után is csak 60-vhány százalékban volt hatásos, azért, mert az ottani lakosság egy nem kis része már találkozott a csimpánz adenovírussal.
#3: Úgy tudom, a Janssennel főleg pont a harmadik világot célozták meg, mert hogy nem annyira drága, hogy ne tudjanak hozzájutni. Nálunk pedig azért akarnak Janssent venni, mert jobb korán egy rosszabb vakcina, mint későn egy jobb. De lehet akár, hogy döntéshozók már pedzik, hogy a Janssenből is lehet idővel második dózist adni, és akkor már az se lesz rosszabb a többinél.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!