Ti mennyire vártátok életetek első fizetését?

Gyakornokoskodtam, diákmunkára jártam a szakmámon belül egyetem alatt, viszont mást nem dolgoztam se egyetem mellett se gimi mellett. Szüleim is "csak" tanulásban adtak meg mindent (ami a lehető legjobb dolog és szerencsés voltam), viszont nem kaptam soha semmi extrát, pl kocsi, számítógép, tv, telefon stb.. Pedig volt pénza a szüleimnak, de úgy voltak vele, egy alap telefont biztosítanak, egy alap gépet, egy nem lcd régi tv-t, és ha kell valami extra, akkor keressek rá pénzt. Hát tanulni szerettem, de dolgozni lusta voltam (apránként, szülinapi pénzekből, néha diákmunkákból spóroltam jogsira is), szóval lényeg a lényeg, a legtöbb pénzt amit birtokoltam 100 ezer forint körül volt. Ehez képest az első fizetésem 280 ezer volt, szóval nagyon örültem!:D persze nagyon fura volt, mert sok pénz volt, de annyi mindenre akartam költeni, viszont spórolni is, szóval nagyon fura volt.

Viszont a második fizetésem után elköltöztem otthonról, és utána már annyira nem tűnt olyan soknak a pénz, mikor 180 ezer elment csak arra, hogy életben maradjak, és még nem is tankoltam, meg tettem félre pénzt:D

Szóval érdekes élmény volt az első fizetésem. Szerintem annyiban meghatározó volt, hogy az a fizetés ábrázolja a jövőt valamennyire, ami azért általában nem túl jó. Én szomorú voltam, hogy a gyerekkori nagy kastélyom lesz, nagy kocsim, saját űr hajóm stb.. álmoknak vége örökre. Pedig 370-et kapok már, ami jó itthon tudom, de még ennyi pénzből se tudom, hogy hogyan lesz lakásom hitel nélkül, hogy veszek egy teljesen új autót, nem pedig használtat. Szóval felemelő érzést, egyben pedig egy nagy pofont is ad az első fizetés.

Ui:

-Tesztautomatizáló (vagy átlagosabban programozó vagyok)