Az orvosok miért nem hajlandók beismerni, hogy ha tévednek?
Szinte minden orvos eljátsza a tévedhetetlent. Ha valamit elrontanak, mindenki más hibás, csak ők nem. Az optikusnál például kiderült, hogy a szemészetben a doktornő elrontotta a dioptriát, és azért lett rossz a szemüveg. Az optometrista tök jó szemüveget írt fel, de az orvos mindennek elhordta szegényt, hogy hogy meri őt felülbírálni. Pedig egyértelműen az orvos hibázott. Egy másik alkalommal pedig a bőrgyógyászaton cseszték el a szemölcseltávolítást, de amikor visszamentem minden hülyeséget összehordott az orvos, pedig ott is csak annyit kellett volna mondani, hogy bocsánat tévedtem, de helyrehozzuk. Rengeteg ismerősömtől hallok rémtörténeteket orvosokról, akik elrontanak valamit, de be nem ismerik a hibát.
De félreértés ne essék, nem azzal van a bajom, hogy miért hibáznak, hiszen csak az nem hibázik, aki nem dolgozik, hanem azzal, hogy amíg másutt nem gond beismerni egy tévedést, addig az orvosok erre képtelenek, és mindenki más hülye, csak ők tévedhetetlenek.
válasza:"Egy másik alkalommal pedig a bőrgyógyászaton cseszték el a szemölcseltávolítást, de amikor visszamentem minden hülyeséget összehordott az orvos"
Például mit? Gondolom nem végezted el az orvosit, gőzöd sincs, mit csinált vagy mit nem, de azért biztos elcseszte
válasza: válasza: válasza: válasza:Orvos vagyok. Nem teszünk Hippokratészi esküt. Orvosi esküt teszünk. Nagyon nem mindegy. De a ne árts elv mind a kettőben benne van, de ez nem azt jelenti hogy nem hibázhatunk, hanem azt, hogy nem végezhetünk szándékosan olyan beavatkozást ami árt a betegnek.
Egyébként pedig azért nem divat beismerni, mert a mai orvosellenes társadalomban semmi támadási felületet nem szeret egy orvos adni, egy esetleges perhez. Továbbá sokszor amit a beteg hibának gondol, az nem hiba, hanem szövődmény, gyakran nem elkerülhető.
Egy tipikus példa, altatás közben kollégák intubáláskor kitörték a beteg fogait.
Beteg persze kiverte a hisztit. Orvosilag azonban semmilyen hiba nem történt.
A beteget én készítettem fel a műtétre, amikor megterveztük az anesztéziát közöltem a beteggel, hogy nem javaslom, hogy altassák, mert olyan alkata volt, hogy alapból nehéz intubációra kellett számítani, helyette vezetéses érzéstelenítést javasoltam. A beteg ragaszkodott az altatáshoz, annak ellenére, hogy részletesen tájékoztattam a lehetséges szövődményekről. Hát a saját hülyesége miatt így járt. Semmilyen orvosi hiba nem történt.
válasza:"Egy tipikus példa, altatás közben kollégák intubáláskor kitörték a beteg fogait."
Mivel elég rosszak a fogaim -leginkább családi örökségtől- , van amelyik már erősen mozog, Németországban volt altatásos műtétem, ott ráírta a beleegyező nyilatkozatra az anesztes, hogyha a fogam kiesik, akkor a se ő sem a kórház nem vonható felelősségre, és aláíratta velem. Jogosan védte magát.
válasza:Persze mindig lehetnek szélsőséges esetek. De általánosságba rossz vélemények vannak a kórházakról, orvosokról. Pl. Velem még egyetlen orvos nem tett semmi jót a 60 évem alatt. Pedig tudnék mesélni, mindig, gyermekkorom óta betegeskedtem, az orvosok a hasukra ütöttek és mondták a diagnózist. A félrekezelések persze előre nem látható következményekkel jártak. (szövődmények).
Na meg aztán, a hasban,műtéti sebben felejtett gézdarab... nos
válasza: válasza:"Na meg aztán, a hasban,műtéti sebben felejtett gézdarab... nos"
Aki már látott életében hasi műtétet az meg pontosan tudja, hogy ebben semmi nagy szám nincs. Hiba volt, el kell távolítani, szövődményeket el kell látni, és a kórháztól kártérítést kell kérni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!