Ti mit tennétek? Depresszió 15 évesen?

Lehet, hogy egy picit hosszú lesz, de úgy gondoltam, hogy valahova muszáj lesz kiadnom magamból mindazt, amit érzek. 15 éves vagyok, most kezdtem a gimnáziumot nyelvi előkészítőben Budapesten. Már az elején nem éreztem itt jól magamat, de akkor még úgy gondoltuk, változni fog. Itt állok Október 15.-én, és napról napra csak rosszabb. Rossz közösség vesz körül, és az iskola sem tetszik. Ezekután megbeszéltük szüleimmel, hogy akkor jövőre váltunk sulit, újra megírom a felvételit.(0.-osok meg tudják újra írni a felvételit) Viszont már tiszta paranoiás lettem, sokszor gondolkoztam rajta mi lesz, ha akkor nem vesznek át. Tiszta depressziós vagyok/voltam. Kicsit jobban utánanéztem, hogy van egy esti gimi itt a közelben, ahol úgyanúgy tudnék érettségit szerezni mint mások. Eddig mind szép és jó. DE! mint említettem, tiszta depressziós vagyok, egész nap rossz a hangulatom, életkedvem sincs, konkrétan a szüleim és a barátaim már rám sem ismernek. Senkivel sincs kedvem beszélgetni, nagyon befordultam. Nem vagyok nyitott az új emberek felé sem, de ÉN NEM ILYEN VAGYOK! otthon is csak csodálkoztak a szüleim, ők is ezt mondták. Állandóan eszembe jut hogy na majd Szeptembertől válthatok sulit, de MÉG 8 HÓNAPOT ITT KELL TÖLTSEK! és ez az ami a legjobban aggaszt. 1 hónap alatt tiszta depressziós lettem, se étvágyam, se semmi, élni sincs kedvem, és még itt van a tény hogy ez így megy még legalább 8 hónapig... mi a sz**t tegyek? Mert már tényleg egy idegroncs leszek... És kitudja, hogy az estiben egyáltalán jobb lenne? (maga az iskola szép, tudom hogy kitünőek a tanárok, mert a régi általános sulimtől bérlik a termeket.)