Mit hagytam ki alább a koronavírus tulajdonságaival kapcsolatban?

1. Átlagosan 6 nap a lappangási ideje (kb.), bár lehet több, mint két hét is (ritkán) Az már biztosnak tekinthető, hogy tünetmentesen is fertőz, de azt nem tudjuk, pontosan mennyire.

2. Kicsit pongyola megfogalmazás, de ja.

3. Én ha jól emlékszem, azt olvastam, hogy legtöbb felületen pár napig marad meg. (Nyilván nagyon függ a körülményektől is.)

4. Ezt egy laborkísérletben mérték, ahol nem pontosan tudták modellezni a tejedést (aeroszolt használtak). A valóságban nem biztos, hogy eddig megmarad, bár persze könnyen lehet.

5. Ja.

6. Ilyenről nem tudok. Az immunsejteket nem támadja meg. A súlyos tünetek egy része tudtommal épp a túlzott immunreakció miatt alakul ki.

7. Tudtommal eddig ilyet néhány esetben mutattak ki. (Bár nem vagyok naprakész.) Ez nem jelenti azt, hogy az emberek többségében ne alakulhatna ki védettség. (Bár tudtommal még erről sem tudnak túl sokat.)

"Mintha a vírus gondolkodna, nagyon intelligensek tűnik."

A vírusok olyat nem tudnak. Nem kell túlmisztifikálni sem: tény, hogy úgy tűnik, hogy nagyon hatékonyan terjed, de ennek épp az lehet az egyik kulcsa, hogy sok emberben tünetmentes, vagy enyhe tüneteket okoz csak.

Nagyjából mindegyik megállapítás a legszélsőségesebb eshetőséget festi le jellemzőként, sőt általánosként. Ebben a megfogalmazásban erősen sarkosított megfogalmazások. Olyan mintha azt mondanád, hogy a zebra az, amin ha átmész, elüt az autó. Ugyan ez előfordulhat néha, de nem ez a jellemző, pláne nem általános.

> 1. Két hétig lappang tünetmentesen

A lappangási idő jellemzően 6 nap. Az esetek 97%-ban jelentkeznek a tünetek 11 napon belül. Persze van ebben szórás, volt, ahol a lappangási idő csak 2-3 nap volt, volt, ahol 3 hét. De ez ritka, nem ez a jellemző.

> de ezalatt az idő alatt is nagyon fertőz

Számszerűsítve nem tudjuk mennyire. De azt lehet tudni, hogy tünetmentes időszakban jóval kisebb az esélye, hogy lappangási időszakban fertőz, ennek inkább vagy nagyon hosszú kontaktus esetén van esélye – valakinek sok-sok órát töltesz a közelében –, vagy nagyon közvetlen kontaktus esetén, mondjuk csókolózol vele.

> 2. Az öregekre, betegekre nagyon veszélyes, szedi őket tömegével

A kulcs itt a krónikus betegségek megléte. De mivel az idősebb korosztály nagyobb arányban szenved valami krónikus betegségben, ezért veszélyesebb rájuk nézve. De ha valaki fiatalon krónikus betegségben szenved, akkor rá is veszélyesebb. A „tömegével” az 80 év felett is kb. 15±5%-os halálozási rátát jelent.

> 3. 17 nap után is ki lehet mutatni felületeken (legújabb kutatások alapján)

Egyrészt valamilyen felületen valamilyen körülmények között lehet, hogy akár eddig is. Más körülmények között meg rövidebb ideig. Más felületen is rövidebb ideig. De az, hogy ki lehet mutatni az nem egy mérőszám, azt nem mondja meg, hogy 17 nap után is ugyanolyan eséllyel fertőződsz-e meg így, mintha 1 napja került volna a felületre a vírus.

Meg azért a vírus alapvetően mégiscsak cseppfertőződéssel terjed. A tárgyakon keresztül való terjedés ritkább.

> 4. A levegőben 3 óráig ki lehet mutatni

Erről nem hallottam, de ez megint az „akár 3 óráig” kategória. De ez egyrészt nagyban függ a körülményektől is – hőmérséklet, páratartalom, a hely nyitottsága, zárt tér esetén a hely mérete, a helyiség szellőzése stb… –, illetve megint nem elég árnyalt abból a szempontból, hogy nem mondja meg, hogy az idő múlásával hogy változik a koncentráció.

> 5. Súlyos tüdőgyulladást okoz

Megint sarkítás ebben a formában. Az esetek 80%-ban kezelést nem igénylő, enyhe vagy észrevehetetlen tüneteket produkál. Az esetek egy részében lehet az egyik következmény a tüdőgyulladás. (Meg lehet más következmény is.)

> 6. Leépíti az immunrendszert akár a HIV

A HIV közvetlenül az immunrendszer bizonyos sejtjeit támadja. A HIV valóban közvetlenül építi le az immunrendszert. A koronavírus viszont a légzőrendszer, illetve néha az emésztőrendszer sejtjeit támadja, az immunrendszer sejtjeit nem. Annyi magja mégis van a megállapításnak, hogy mivel az immunrendszer küzd éppen egy kórokozóval, egy másik kórokozóval szemben nem tud ugyanolyan hatékonyan fellépni, nehezebb többfrontos háborút folytatnia. De ez kb. minden kórokozóra elmondható, ettől még ez nem jelenti azt, hogy a koronavírus közvetlenül leépítené, vagy gyengítené az immunrendszert.

> 7. Újra meg lehet fertőződni, egy gyógyulás nem jelent védelmet

Ez sem igaz általánosságban. Voltak ilyen esetek. De ilyen nagyon ritkán más betegségnél is előfordul, pl. édesanyám pl. kétszer volt rubeolás. De azért még mindig az áll közelebb az igazsághoz, hogy aki átesett a megbetegedésen, annak az immunrendszere ha újra találkozik a vírussal, tudja, hogy milyen antitesteket kell termelnie, így vagy nagyon gyorsan, tünetmentesen tudja a vírust elpusztítani, vagy sokkal gyengébb tünetekkel.

(Nota bene egyik védőoltás, és egyik betegségen való átesés sem jelent abszolút, 100%-os, és életre szóló védelmet.)

Itt inkább a probléma a jövőben az lehet – hadd hangsúlyozzam, hogy *lehet* –, hogy bár az immunrendszer megtanulta legyőzni a vírus egy bizonyos típusát, de később egy mutálódott változattal már nem biztos, hogy tudja, hogy mit kell tennie.

~ ~ ~

> Úgy néz ki, hogy egyre több dolgot tudunk meg erről a vírusról amelyek egyre ijesztőbbek.

Nem. Csak az ijesztőbb dolgok ijesztőbbek. Közben megtudunk egy csomó dolgot a vírusról, ami meg a gyengeségeit mutatja meg, a gyógyítás, védekezés lehetőségeiben biztatóak, csak az kevésbé vonzza a kattintásokat. A zebrás példánál az, hogy X. Y.-t elütötte egy autó a zerbrán, az hír, az meg, hogy X. Y.-t nem ütötték el, mert fel volt festve egy zebra, az meg nem hír.

Személyesen óva intelek attól, hogy a legszélsőségesebb, legijesztőbb lehetőségeket általánosként kezeld. Érthető pszichés reakció ez, csak nem éppen racionális.

> Mintha a vírus gondolkodna, nagyon intelligensek tűnik.

Ez hívják úgy, hogy antropomorfizáció. Nem, a vírus semmiféle intelligenciával nem bír.

> A HIV-nél is sokkal okosabb.

A HIV sem bír semmiféle intelligenciával.

Ilyen alapon a vízmolekulák is intelligensek, mert mindig megtalálják az utat lefele, majd minden vízmolekula „eltalál” a kádban a lefolyóig. Valójában meg csak annyi történik, hogy vannak fizikai folyamatok, amiknek a vízmolekulák kvázi a passzív „elszenvedői”, és csak az ember lát mögé valamiféle „intelligenciát”.

> Ha nem az öregekre "specializálódna" egy hónap alatt kiirtaná a Föld lakosságát.

Bocs, de ez a kijelentés is súrolja az ostobaság határát. Még ha mindenkit megfertőzne rövidtávon – ami eléggé elképzelhetetlen –, és a halálozási ráta nem 3-4%, hanem 20% lenne, akkor is csak a Föld lakosságának a 20%-át irtaná ki.

> Milyen felfedezésekre várhatunk még ezzel a csodálatos, lenyűgöző, természet adta vírussal kapcsolatban?

Nincs kristálygömbünk, sem időgépünk.

> Azt lehet tudni, hogy a gyógyultak szervezetéből teljesen eltűnik vagy újra aktiválódhat, megbújuk egyes sejtekben mint a HIV?

A vírusok úgy működnek, hogy van egy lappangási szakasz. Aztán jönnek a tünetek, az immunrendszer megküzd a vírussal. Aztán legyőzi a vírust, és megtanulja, hogy az ilyen jellegű vírusokkal a jövőben hogyan kell elbánni. Vagy nem győzi le, és krónikus kórkép alakul ki, vagy megöli azt, akit megfertőzött.

Aki átesett a koronavírusos megbetegedésen, annak a tesztje negatív. Tehát az immunrendszer le tudta győzni a vírust. Nem bujkál a sejtekben, így nyilván újraaktiválódni sem tud.

A HIV esetén teljesen más a helyzet. Ott is van lappangási időszak, csak ott nem 1-2 hét, hanem akár évek is lehetnek. Azt nem győzi le az immunrendszer. Nincs rá védőoltás – jelenleg, és úgy tűnik szinte a lehetetlennel határos védőoltást készíteni –, nem lehet kigyógyulni belőle. Megfelelő kezelések már vannak, amivel teljes életet tud élni az illető, kvázi tünetmentesen, de valójában nem győzi le a HIV-et, élete végéig HIV fertőzött marad.

> a koronavírusban meghalt emberekben maradt a koronavírus

Igen, aki koronavírusban, vagy annak a szövődményeként hal meg, abban ott van a koronavírus. Illetve abban is, aki fertőzöttként valami teljesen másba hal bele (mondjuk elüti az autó). Ez annyira magától értődő, hogy ennek a belátásához nem kell kutatónak lenni.

> teljesen elpusztítva az immunrendszerüket

Ez pontosan mit jelent? Mert úgy általánosságban egy halott embernek – bármibe is halt bele – nincs immunrendszere, az immunrendszer működéséhez életfolyamatok kellenek, működő központi idegrendszer (agy), hormon- és enzimtermelés, vérkeringés, hogy a sejtekhez eljussanak a tápanyagok és az oxigén, aminek hiányában elpusztulnak stb… Viszont vannak az immunrendszernek olyan elemei, amik jóval tovább működnek a halál beállta után is, pl. a falósejtek továbbra is végzik a munkájukat, csak éppen elkezdek a test elhalt sejtjeit is felfalni. Oké, a halál beállta után néhány percig, óráig még valamennyire működik az immunrendszer, de az idő előrehaladtával egyre több része áll le és egyre kevésbé működik aktívan.

Tehát a halál az, ami „elpusztítja” – inkább fogalmaznék úgy, hogy leállítja – az immunrendszert, akkor is, ha valaki koronavírusban halt meg, meg akkor is, ha valakit makkegészségesen ütött el egy autó.