Akik egyedül vannak albérletbe mi a tapasztalat?

még szülőkkel élek, viszont már nem is tanulok,

Soha nem voltam egy világi ember, mindig zárkózott voltam, s vannak gondjaim, nehézségek, amikkel próbálok együtt élni, meg ellene tenni, rossz beidegződések, ami miatt sokszor egyedül vagyok, és ez igy még inkább megneheziti az életet. Szülőkkel élek, persze az jó hogy eltartanak meg nem kel fizetnem külön, Tudom gyüjteni a pénzt a munkából, na meg egy biztonságot ad hogy segithetnek bármibe, és tudok velük beszélni.

Csak azért néha érzem már hogy mégsem maradhatok itt örökre. néha zavar hogy vissza húznak, beleszólnak dolgokba, ez meg nem hiányzik nekem. Érzem hogy már egyedül kéne élnem a felnőttéváláshoz, mert igy soha nem jutok előre. de ugyanakkor meg félek az egyedülléttől, egyedül vezetni egy háztartást,saját felelősségre, ügyeket intézni, vezetni,

vannak haverok, de mindenkinek megvan a saját útja. Mit csináljak hogy motiváljon s erőt vegyek magamon ?