Halál utáni kötelező boncolás?

Igen. Az egyéni érdeket felülírja a közérdek. Kórházon kívüli, erőszakos halál esetén nem lehet eltekinteni tőle, illetve hamvasztás esetén sem. A test, az már csak test. Már nem apa, nem anya, nem kisfiam, kislányom. Bomló matéria.

Illik méltósággal bánni vele, nem dobálható, nem mutogatható bárkinek. Ez kijár az elhunytnak, s hozzátartozóinak.

A halál okát tisztázni kell, elsősorban az élők érdekében. A hozzátartozót megrázó művelet esetleg más életeket menthet meg azáltal, hogy az orvosok új tapasztalást szereznek, azt feldolgozzák, s talán olyan következtetésekre jutnak, melyek segítenek másokat életben tartani, meggyógyítani. Persze nem minden egyes boncolás viszi előre az orvoslást, de szükséges rossz.

A patológia vezetőjéhez kell fordulni, un. Elengedési kérvénnyel. Ha a halál oka nem kétséges, akkor eltekinthet tőle. Elengedés esetén hamvasztani sem lehet.

Nem kérdezed, de összefügg, s szükséges megemlíteni a donációt. Az elhunyt szerveit fel lehet használni más beteg gyógyításához. Kivéve azt az esetet, ha az elhunyt még életében megtiltotta azt. Erről hozzátartozó nem rendelkezhet. A gyakorlat az, hogy ha a hozzátartozók ezt nem akarják, el szoktak tekinteni tőle. Ennek eredménye, hogy egy gyógyítható beteg meghal.

218. §610 (1) Nem természetes a halál, ha a természetes módon való bekövetkezését a körülmények kétségessé teszik, így

a) a halál tekintetében bűncselekményre utaló adat merül fel, vagy

b) rendkívüli halálnak minősül, azaz

ba) a halált baleset okozta, vagy a körülmények arra utalnak,

bb) a halált öngyilkosság okozta, vagy a körülmények arra utalnak,

bc) a halál bekövetkezésének előzményei, körülményei ismeretlenek és nem állnak rendelkezésre olyan adatok, amelyekből megalapozottan következtetni lehet a halál természetes okból történő bekövetkeztére,

bd) fogvatartott elhalálozása esetén.

(2) A személyazonosság megállapításáig a rendkívüli halál esetén követendő eljárást kell alkalmazni, ha az elhunyt személyazonossága ismeretlen.

(3) Ha a halál oka és körülményei vizsgálatánál bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel, a büntetőeljárás szabályai szerint igazságügyi orvosi boncolást kell elrendelni.

(4) Rendkívüli halál esetén rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárást kell lefolytatni, kormányrendeletben meghatározottak szerint hatósági boncolást kell elrendelni.

(5) A hatósági vagy igazságügyi orvosi boncolás célja a halál okának, bekövetkezése körülményeinek tisztázása.

(6) Ha a rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárást a hatóság azért szünteti meg, mert bűncselekményre utaló adatok merültek fel, a hatóság ezen döntése ellen nincs helye jogorvoslatnak.

219. § (1) Az elhunyt személyt - függetlenül attól, hogy fekvőbeteg-gyógyintézetben vagy azon kívül hunyt el - kórbonctani vizsgálat alá kell vonni, ha

a) a halál oka klinikai vizsgálatokkal nem volt megállapítható,

b) perinatális halál esetén,

c) az elhunyt szervátültetés donora vagy recipiense volt,

d) az elhunyt foglalkozási eredetű megbetegedésben szenvedett, és annak gyanúja merült föl, hogy a halál oka ezzel van összefüggésben,

e) az elhunyt szervezetébe újra felhasználható, nagy értékű műszert vagy eszközt ültettek - amennyiben az nem képezi az elhunyt tulajdonát -, kivéve, ha a műszer vagy eszköz jellege nem kívánja meg az elhunyt kórbonctani vizsgálatát,

f) az esetnek tudományos vagy oktatási jelentősége van,

g) az elhunytat hamvasztani kívánják, kivéve a (3) bekezdés szerinti rendelkezéseket,

h) a 16. § (1)-(2) bekezdése szerinti személy ezt kéri.

(2)611 Az (1) bekezdés szerinti esetek kivételével az elhunyt személy kórbonctani vizsgálatától el lehet tekinteni az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

a) a halál természetes eredetű,

b) a halál oka egyértelműen megállapítható,

c) a kórbonctani vizsgálattól további lényeges megállapítás nem várható,

d) fekvőbeteg-gyógyintézetben elhunyt esetén a kezelőorvos és a patológus szakorvos, fekvőbeteg-gyógyintézeten kívül elhunyt esetén a kezelőorvos a kórbonctani vizsgálatot nem tartja szükségesnek.

(3)612 A kórbonctani vizsgálat elvégzésétől a (2) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén - külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően - el lehet tekinteni az (1) bekezdés f)-g) pontjaiban meghatározott esetben is, ha az elhunyt még életében vagy hozzátartozója a halált követően írásban kérte a kórbonctani vizsgálat mellőzését. Nem mellőzhető a kórbonctani vizsgálat, ha az elhunyt még életében vagy a halált követően a hozzátartozó azt írásban kérte.

(4)613 A kórbonctani vizsgálat mellőzéséről fekvőbeteg-gyógyintézetben elhunyt személy esetében a fekvőbeteg-gyógyintézet (egyetemi klinika) orvos igazgatója, egyéb esetekben az egészségügyi államigazgatási szerv írásban dönt.

Tessék, itt minden le van írva feketén-fehéren, ez a jelenleg is hatályos jogszabály.

Semmit nem jelent, hogy 90 évesen hal meg valaki otthon. Itt is felmerülhet annak a lehetősége, hogy az örökösök szerettek volna hozzájutni a vagyonhoz (lehet, hogy akár még évekig elélt volna az elhunyt)vagy esetleg az öreget ápolónak lett elege a feladatból. Ilyen esetben mindig boncolnak, ha pedig bűncselekmény gyanúja merül fel, akkor igazságügyi boncolást végeznek.

Nem kell személyes támadásnak felvenni a dolgot.