45 évesen már kockázatos gyereket szülni. Mégis van olyan aki ennyi idősen szült? Mire érdemes figyeelni?

nem ugyanaz, hogy az elso gyereked szulod 30 folott, vagy hogy a harmadik-negyediket. Ha az elso megvolt meg "idoben", akkor a tovabbiaknal mar kevesebb a riziko.

Nyilvan gyakoribb konzultaciok, rendszeres orvosi vizsgalat, stb.

A kérdésedre válaszolva:

Igen kockázatos gyereket szülni 45 évesen.

Igen, van olyan nő, aki ennyi idősen szül gyereket.

Kb mindenre oda kell figyelni:

Először is ha még nem vagy terhes, készülj fel, hogy elég nehezen fogsz teherbe esni és sokkal nagyobb a vetélés aránya. A mesterséges megtermékenyítést felejtsd el, mert 40 éves kor felett azt sem nagyon támogatják.

Másodszor a szervezetedet jobban megterheli a terhesség, mint egy életerős, fiatal szervezetet, ezért nagyon fontos a megfelelő étrend, vitaminok és enzimek pótlása.

Harmadszor ilyen korban minden terhes nő veszélyeztetett terhesnek minősül, erre pedig lelkileg is fel kell készülni.

Emellett pedig engedd meg, hogy megosszam veled a saját gondolataimat, ez nem csak neked szól, hanem a hozzád hasonló nőknek általában, szóval ne vedd személyes sértésnek, amiket most írni fogok, de én komolyan nem értem ezt az egészet!

Miért 45 évesen kell gyereket szülni? Persze előfordul, hogy a nagyobb gyerekek mellé besikerül egy picibaba, de akkor is! Basszus arra nem gondolsz, hogy 40 év felett minden egyes eltelt évvel potenciálisan nő az esélye annak, hogy fizikai vagy mentális problémákkal, esetleg betegen születik meg az a gyerek? Vagy abba belegondoltál, hogy ha még 45 évesen teherbeesnél és meg is szülnéd a gyerekedet, akkor te 63 éves lennél, mikor ő leérettségizik, ha ugyanolyan későn születne gyereke, mint amilyen későn őt szülnéd, akkor te meg sem élnéd nagy valószínűséggel, hogy unokád legyen...

És pontozz le ezért nyugodtan, de akkor is szerintem előbb kellett volna gyerekvállaláson gondolkoznod, mondjuk 20 és 30 éves korod között, ugyanis akkor a legideálisabb a nők teste a gyerekszülésre.

szerintem a második válaszolónak igaza van, gondolni kell arra, hogy valóban megéri-e kockáztatni, de itt egy cikk pl, ami összefoglal néhány hátrányt:

[link]

2: egyetertek veled, de annyit hadd tegyek hozza, hogy nyilvan mindenki tisztaban van azzal, hogy 20-30 az idealis az elso(!) gyerekre, de mit csinaljon akinek akkor nem jott ossze? Pl nem volt megbizhato parja, lehetosege?

Ha a kerdezo szeretne gyereket, miert ne erdeklodjon utana mik a veszelyek, rizikofaktorok? Hogy legalabb felelosen tudja meghozni a dontest?

Igen, 20-30 ev az idealis, csak az mar elmult. Es az MOST nem opcio, hogy visszafiatalodjon husz evet. MOST csak az a lehetoseg all elotte hogy megprobalja, es vagy sikerul, vagy nem. Szerintem tisztaban van azzal, hogy nem lesz konnyu, nem kene meg jobban elbizonytalanitani.

Szerintem ez nem elbizonytalanítás, de jó látni, hogy valaki ki meri írni végre ezt a véleményt is. Nem kell mindig pátyolgatni a hasonló helyzetű nőket, mert sokszor emiatt cukormázas fellegek közt járnak és nagyot koppannak a földön, mert nem meri megmondani nekik senki a valóságot.

Amúgy megértem a kérdező helyzetét, én 39 évesen találtam olyan párra, akivel el tudtam volna képzelni, hogy gyereket neveljünk, de a sors azt akarta, hogy ne lehessen közös gyerekünk. Én 41 éves koromtól próbáltam teherbe esni és az eredmény négy vetélés lett. Az ötödiket már nem akartam megvárni, ezért most az örökbefogadást tervezzük.

Tudom, hogy az én esetem egyedi, és nem mindenki ilyen szerencsétlen, de én örültem volna neki, ha van valaki, aki mosolygás és hitegetés helyett kegyetlenül az arcomba vágta volna az igazságot, még akkor is ha ez bántott volna.

48/N

2# Mesélek neked valami tanulságosat. Én 34 évesen találkoztam azzal az emberrel, akivel lehetett volna gyereket vállalni. 40 lettem, mire összeházasodtunk, nem azért mert nem akartuk, hanem mert egyrészt volt egy ápolandó beteg a családban, másrészt pedig anyagilag is igen szűkös keretből kellett kijönnünk. Most 41 vagyok, pajzsmirigy problémával, porckorong problémával, mégis az orvosok és gyógytornászok rendszeresen zaklatnak azzal, hogy "ne mondjak le" a gyerekvállalásról. Úgy, hogy éppen kezelés stb. okán vagyok náluk, tehát NEM vagyok egészséges. Hozzáteszem, nem is tervezem a gyerekvállalást, részben egészségi, részben anyagi okokból. Így viszont hallgathatom azt, hogy miért nincs, miért nem lesz még, mások is szülnek 40 fölött stb.

Hozzáteszem, anyukám engem 40 évesen szült, első gyerekként. Teljesen normális lefolyású terhességgel, azt leszámítva, hogy az első 1-2 hónapban sokat kellett feküdnie, mivel az előző terhességekor elvetélt. De utána normálisan élt, dolgozott, nem volt veszélyeztetett, nem vagyok koraszülött sem. Ő is azért lett későn anya, mert későn sikerült megtalálnia azt a férfit, akivel családot tudott alapítani, méghozzá nem az ő hibájából.

Szóval nem kell bántani azt, akinek nem sikerül 20-30 évesen a gyerekvállalás. Nyilván nem ostoba, és tisztában van a veszélyekkel később, és a saját körülményeit figyelembe véve kell döntenie, kockáztatnia.

Ami miatt viszont tetszik a 2-es velemenye, az az, hogy masik oldalrol folyton latom azokat a kommenteket, ahol lehurrogjak azokat akik azt mondjak hogy 30 folott mar egyre veszelyesebb az elso gyerek, es hogy varj nyugodtan, meg epits egzisztenicat, fiatal vagy meg huszevesen, elj, bulizz, vard meg mig tehermentes haromszobas haz meg bmw lesz (jo, tulzok, de nagyjabol ez a filozofia), hat nem....

Ha egy mod van ra, es nem nyomorba tortenik, es akartok gyereket (mert ez is szive joga mindenkinek eldonteni) akkor igenis el kell gondolkodni 25 ev korul mar az elso lurkon.