Kövér lennék? Hogy van ez?

Fiuknal testmagassag minusz 100

Lanyoknal testmagassag minusz 110

Dettó. Teljesen ugyan ez. Az önbizalmam elég gyanúsan a tükör "méretváltozásaihoz" igazítja látogatásait, és kezdem nagyon unni az állandó önutálatot. Szegény testemnek elég rossz lehet, hogy pont a hozzá legközelebb álló ember (saját magam) kritizálja, dehát ha egyszer zavar??!! Az a vicces, hogy ruhában még jobban, mintha fehérneműt/fürdőruhát viselek csak. Alapjáraton nem gondolom magam egy löttyedt valakinek, igyekszem sportolni (erre később rátérek), de nem könnyű dolog. Leginkább a belső combomon levő "felesleg" zavar amúgy, a többivel simán ellennék.

Mi értelme tagadni, jelenleg a hisztizős fázisomat élem, mindig anyát nyüsztetem, mondván, mennyire zavar a 64 - 5 kg -m a 174 cm - emhez. Mindenki ugyan azt a szöveget nyomja le, amivel teljesen egyet is tudnék érteni, ha nem rólam lenne szó: NEM A KILÓK számítanak. Tudtad, hogy az izom súlyosabb, mint a háj? Egy gyönyörű, feszes, vékony, izmos nő akár 10 kg - vel is több lehet, mint egy ugyan olyan magas, ám löttyedt, átlagos alkatú.A fiúk is szemre néznek, nem mérleggel a kezükben járkálnak....

Furcsa, hogy most én vágom le ezt a monológot itt gyakorin, általában nekem szokták mondani, dehát legalább ezzel is közelebb kerülök önmagam elfogadásához.

A kulcs - és ezzel kapcsolatban semmi aggályom nincsen - egyetlen egy dolog: ha elégedetlen vagy, eszedbe nem jusson diétázni! Szenvedéses, és ha feladod (ami elég valószínű), százszor rosszabb hatása lesz. Inkább MOZOGJ? MOZOGJ és MOZOGJ! Én eddig heti kétszer úsztam, viszont az utóbbi időben rájöttem, ez nem elég. Ezt értsd úgy két héttel ezelőttnek. Nem nagy idő, a velem egyidős sportemberek 9 - 10 év sportolásához képest -1312431234234 és még kevesebb. Mondjuk régen én nagyon vékony voltam, és sportoltam is, az utóbbi két év gyümölcse a "testképzavarom". Mindegy, ezen túl vagyok, és rrájöttem, hogy most még van idő visszahozni a dolgokat. Mindennap futok 3 - 5 kilómétert, és már most, minden alkalommal iszonyat akaraterőt igényel hozzákezdeni. DE megyeget. Kevesebb kiló nem lettem (sad) viszont pont ma jött haza a távol élő nagynéném, és közölte, fogytam.

Nálam mondjuk ennek a "kövér vagyok" - dilemmának más okai is vannak: egy brutál - extra vékony anyuka, ewgy csinos kishúg, és legfőképpen egy nálam fiatalabb fiú.... Akiről inkább nem mesélnék, mert kissé eltérne a tárgytól.

Azt, hogy van -e rajtad felesleg, vagy sincs, képtelenség megmondani. Sőt, ne haragudj, de elég hülye kérdés. És ha azt mondjuk, ez még belefér, akkor megnyugodsz, és vígan zabálsz, punnyadsz kedvedre? Az is lehet, hogy tök izmos vagy, de az is lehet, hogy más okozza a súlyodat. Ami amúgy egyáltalán nem sok, magas lány vagy (nem tudom te ennek örülsz - e vagy nem, én anno a 173 - mal is sokat szenvedtem), ehhez olyan 62 - 69 a teljesen ideális (izmos lány esetén). Sportolj te is! Fuss! Tornázz! Keress motivációt! Nekem van egy álmom, egy fiúval kapcsolatban, azért bármit megtennék. De amúgy is. Ez az egészséges. A normális! Ha először 7 és fél perces kilométereket futsz, akkor annyit. De ne add fel! Hajrá :)