Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Kezdőoldal » Egészség » Egyéb kérdések » Az orvosi egyetemi klinikákon...

Az orvosi egyetemi klinikákon hol "ér össze" az orvosi és felsőoktatási beosztás? (lent)

Figyelt kérdés

Ezek egyrészt kórházként (illetve klinikák, de betegellátó tevékenységet folytatnak, és ez a lényeg) is funkcionálnak, de felsőoktatási tevékenységet is végeznek.

Egy kórházban nyilván rezidensnek megy a frissen végzett orvos, majd szakorvos jelölt lesz, szakvizsga, szakorvos stb.

De hogy van egy egyetemi klinikán?

Az egyetemi beosztás úgy van, hogy először egyetemi tanársegéd, adjunktus, docens, majd professzor. Viszont itt az "orvosi rangsorban" szereplő szakorvos kategória kimarad. Vagy pl egy belgyógyászati vagy sebészeti klinikán az egyetemi tanársegéd pozíció betöltéséhez alapfeltétel a belgyógyász szakvizsga?

Mert olyat pl tudok, aki anatómiát oktatott már felsőbbévesként, majd a végzés után, egyből az adott egyetem Anatómiai Intézeténél lett tanársegéd. Klinikumban ellenben a tanársegédi pozíció alapfeltétele a szakvizsga? Vagy mikor szerzik meg?



2018. szept. 20. 13:40
1 2
 1/17 A kérdező kommentje:

4. bejegyzéshez: Nyilván sebészeti klinikákon az általános sebész szakvizsga. Vagy ortopédiai klinikán az ortopéd és traumatológus szakvizsga stb.

Azért kérdezem, mert a felsőoktatási beosztásokat már írtam, de ők nem csak oktatók, és nem csak oktatói beosztásuk van, de egyúttal orvosok is, tehát az orvosi hierarchia is érvényes:

alorvos

adjunktus

főorvos

laboratórium-vezető

osztályvezető

részlegvezető

igazgató

Ezt a Wikiről szedtem, de pl a szakorvost itt se látom.... Vagy egy szakorvos a kórházban alorvosnak számít?

2018. szept. 20. 13:45
 2/17 anonim ***** válasza:
41%
A tanársegéd, adjunktus, docens és professzor tudományos fokozat. Attól, hogy valaki klinikán dolgozik, még nem feltétlenül megy végig ezen a ranglistán. A szakorvos önmagában annyit jelent, hogy olyan orvos, aki valamilyen szakvizsgát tett. Hogy ezután szerez-e bármilyen tudományos fokozatot, az más kérdés...
2018. szept. 20. 18:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/17 A kérdező kommentje:

Bocsánat, az én hibám. Nem emeltem ki, hogy olyan válaszolók kommentjei érdekelnek, akik kompetensek a témában, és nem olyanoké, akik az alapfogalmakkal sincsenek tisztában. A tanársegéd, adjunktus, docens és professzor NEM tudományos fokozat. Ezek felsőoktatási beosztások. Tudomány fokozat a PhD, ami egyeteme válogatja, hogy az adjunktus vagy docensi kinevezésnek előfeltétele-e. A kérdésem nem a PhD-ről szólt.

Egy klinikai tanársegédnek még nem feltétlenül van PhD-je, de egy docensnek már alapfeltétel. De ez két külö dolog. De ha elmész egy klinikára a docenshez vagy profhoz, neki is kell, hogy legyen szakvizsgája. De a medikus -> ált orvos -> tanársegéd -> adjunktus -> docens -> prof sorban nem tudom, melyiknek az alapfeltétele a szakvizsga. A PhD-t tudom, docens senki nem lehet enélkül.

2018. szept. 20. 22:13
 4/17 anonim ***** válasza:

Úgy érzem kompetens vagyok (jövőre szeretném kezdenu a PhD-t). Egyetértek a válaszolóval. A tanársegéd, adj., doc., prof. tudományos rangok. PhD után ebben a sorrendben lehet feljebb lépni a tudományos eredmények alapján. Sőt még csak nem is kell klinikán orvosként dolgozni hozzá, hogy ezeket elérd, csak a PhD, plusz tudományos eredmények.


A szakorvos képzés ettől független. Kórházban és klinikán egyformán működik, és nincs köze a tudományos élethez (kivéve közvetetten ott, ahol már elvárt bizonyos tudományos titulus)

2018. szept. 21. 19:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/17 anonim ***** válasza:
100%

"Bocsánat, az én hibám. Nem emeltem ki, hogy olyan válaszolók kommentjei érdekelnek, akik kompetensek a témában, és nem olyanoké, akik az alapfogalmakkal sincsenek tisztában."


Végül is csak egyetemi klinikán dolgozom orvosként, biztosan teljesen inkompetens vagyok a témában....

2018. szept. 21. 19:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/17 anonim ***** válasza:
Én is kompetensnek érzem magam... De csak egy apróság, olyan ma hivatalosan sem a felső oktatási törvényben, sem az akadémiánál, sem az egyetemeken nincs, hogy "professzor" (Magyarországon). Magyarországon helyette az Egyetemi tanár kifejezés az amit a jog ismer. Ez gyakorlatilag megegyezik a külföldön ismert professzor fogalommal. Ennek feltétele a PHD, és a habilitáció is, és még egy halom "apróság" majd a kinevezés. Ez a legmagasabb TUDOMÁNYOS fokozat ami elérhető a felsőoktatásban, a rangját az is emeli, hogy a köztársasági elnök nevezi ki őket. Egy nagyon komplex feltétel rendszere van, oktató és kutató munka is szükséges (eleve a habil. eljáráshoz is). Az "alatta" levő fokozatok docens (elvileg ennek is feltétel a legtöbb helyen a habilitáció, de van jópár docens aki nem habil.), adjunktus (feltétele PHD és oktatói, kutató tevékenyésg), tanársegéd (feltétele MSC/régi egyetemi diploma, itt nem feltétel a PHD, de elvárás, hogy belátható időn belül meglegyen, továbbá oktatási és kutatási tevékenység). Ezek mind-mind tudományos fokozatok az egyetemi/akadémiai "ranglétrán", és ettől "kvázi" független az orvosi előremenetel. Aki nem végez oktató/kutató tevékenységet általában nem is foglalkozik ezzel, mert csak "nyűg" a hátán. Az orvosi egyetemeken oktató/kutató (vagy ahhoz kapcsolt klinikákon) orvosok esetén általában szoros koreláció van az orvosi ranglétrán lépkedés és a tudományos ranglétrán lépkedés között. Az meg, hogy a "népnyelv" kit, hogyan nevez az ettől totál független. Ez egyrészt az "orvosi nagyképűség" egyik velejárója, hogy a tudtlan kisember "fél" a doktor úrtól és megpróbálja "korelációval" kitalálni, hogy ő most adjunktus, docenc avagy egyetemi tanár (professzor) (lenne...), és ezt olyan esetekben is amikor az illető nem is végez oktatási tevékenységet (a fenti egyetemi címek feltétele az oktatási tevékenység), és nem egyetemi kórházban dolgozik. Itt leginkább a gond az emberek fejében van, akik nem értik a különbségeket.
2018. szept. 21. 20:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/17 A kérdező kommentje:

Értem, van is benne igazság, mert ezt én is így tudtam, hogy a tanársegéd poszt betöltésének nem feltétele a PhD megléte, de a feljebb lépéshez már igen.

Viszont a tanársegéd/adjunktus/docens/egyetemi tanár beosztások OKTATÓI beosztások, a kutatói munkaköri megfelelői ennek a tudományos segédmunkatárs/tudományos munkatárs/tudományos főmunkatárs/tudományos tanácsadó/kutatóprofesszor.

Előbbi oktatói munkakör, utóbbi kutatói munkakör. Orvosi egyetemeken pl intézmények által van szabályozva, hogy szigorlatoztatáshoz minimum docensnek kell lenni, adjunktus nem szigorlatoztathat. Ez azért fontos különbség szerintem, mert pl egy orvosi egyetemi klinikán, ha egy orvos nem kutat, attól még van felsőoktatási beosztás, mert oktató tevékenységet végez. És hogy pl szigorlatoztathasson, nem elég szakorvosnak lennie.

Engem amúgy az érdekelne elsősorban, hogy egy klinikán ha valaki egyetemi tanársegéd akar lenni, mondjuk ortopédiai klinikán, annak előfeltétele-e a szakvizsga, vagy hogy van ez? Elég furcsa lenne egy adjunktus vagy docens OKTATÓ pl az ortopédiai klinikán (csak, hogy a példánál maradjunk), akinek amúgy nincs meg a szakvizsgája. Tehát valahol biztos meg kell szerezni a klinikai oktatótevékenységhez a PhD-n kívül a szakvizsgát is, hisz oktatás mellett gyógyítanak is.

2018. szept. 22. 08:22
 8/17 anonim ***** válasza:

"Ez azért fontos különbség szerintem, mert pl egy orvosi egyetemi klinikán, ha egy orvos nem kutat, attól még van felsőoktatási beosztás, mert oktató tevékenységet végez. "


Pont azt nem sikerül megértened, hogy ezeknek a titulusoknak a feltétele nem csak az oktatói munka, HANEM A TUDOMÁNYOS MUNKA IS.

Nem lehet valaki adjunktus vagy docens tudományos kutatás, publikálás nélkül!!!

2018. szept. 22. 11:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/17 A kérdező kommentje:

De ez egyértelmű... Ezeknek a titulusoknak már eleve alapfeltétele a PhD, amit tudományos munkáért, publikációkért és a végén a doktori disszaertációért, annak megvédéséért kap valaki.

Nézzetek már utána az oktatói és kutatói munkaköri beosztásoknak. Leírtam, de mindegy. Attól, hogy egy pl egy docensnek kutatnia is kell, ez még egy OKTATÓI MUNKAKÖR.

2018. szept. 22. 12:00
 10/17 A kérdező kommentje:

De persze a kérdésemre még mindig nem kaptam választ, csak a kötekedés megy. Akkor vegyünk egy újabb példát, hátha így érthetőbb lesz.

Adott egy belgyógyász docens, mondjuk a SZTE-ÁOK I-es belklinikáján.

Neki van tudományos munkája, oktat hallgatókat és a betegellátásban is dolgozik. Neki már megvan a PhD-je, mivel ez a docensi kinevezés egyik alapfeltétele.

Viszont mivel gyógyító tevékenységet végez, valahol alapfeltétel a szakvizsga is... Ezt milyen sorrendben szokták megszerezni? Klinikán aligha dolgozik orvos docens, adjunktus, aki nem kezel betegeket. Az egyetemi tanársegédi munka mellett kezdik el párhuzamosan a rezidensképzést? Vagy hogy? Olyat hallottam, hogy valaki szakorvos, tanársegéd, párhuzamos PhD és utána lehet szakorvosként PhD-vel adjunktus, és így feljebb? Vagy mikor szerzik meg ők a szakvizsgát?

2018. szept. 22. 12:04
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2020, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info@gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!