Alkoholista a leendő barátnőm. Néha drogozik. Én semmit. Van ennek jövője? Amúgy imádom, ha normális. Ti mit tennétek?

Nekem van ilyen ismerősöm. Sose fog megváltozni. Milyen jövőre számítasz? Nem tud rendesen dolgozni, úgyhogy majd neked kell pénzelni. Kivették már most a fél gyomrát, de tovább iszik, úgyhogy te fogod majd ápolni. Szex sem biztos, hogy lesz majd így a jövőben.

Én is sajnáltam az ismerősömet, mindenki kikopott mellőle, idővel én is. Segítséget nem fogadott el, és ő is nagyon agresszív volt, amikor rosszabbul volt. Nekem ez nem hiányzik. Élem a saját életem és nem asszisztálok ahhoz, hogy más tönkreteszi a sajátját.

Vedd rá hogy mennyen el veled egy orvóshoz,mert anélkűl soha nem fog leszokni,És ha szeret téged) és te elhagyod akkor még jobban tönkre fogja tenni magát,az ieneket nem elhagyni kell hanem segiteni,támogatni,és ha most nem álsz melette akkor mikor akarsz.

Nem lessz könnyű abba biztos lehetsz,de segiteni kell.

Szerintem először te hozz egy döntést, és beszéld meg vele hogy mire jutottál.

Elmondhatod hogy nem akarod ezt végignézni, és ezen az úton tovább haladni, mert jól látható mi lesz a vége. Menjen be rehabra, vagy szakítasz vele. Ennyi.

# 7

Hát én 16 éve drogfüggő vagyok (intravénás szerhasználó). Volt egy kapcsolatom, és mindketten belekeveredtünk a drogokba. A volt barátnőm bement rehabra, és jelenleg is tiszta. Viszont én nem mentem be, mert midig is féltem ettől az egésztől. Nem is annyira a rehabtól, hanem hogy majd mi lesz utána? Hogy nincs itt senki nekem akire számíthatnék. Én pl egy gyenge jellem vagyok, és kell valaki akit követni tudok. Párkapcsolatban is azt szeretem ha a másik fél megmondja mit kell tennem. Ezen kívül meg nincs úgy semmi célom. De a lényeg hogy mikor kijött a rehabról a volt barátnőm - mi megbeszéltük hogy lezárjuk ezt. Vagyis hogy Ő már úgy látja hogy nincs tovább közös utunk. Mindent megbeszéltünk, és az volt a legjobb az egészben hogy nem maradtak kérdések! Elmondtam én is - hogy ha van esély rá hogy ha bemegyek akkor még valaha lehet valami közöttünk.., akkor bementem volna. Akár egy évre is. Vagy bármi. Az egész életem készen álltam bármilyen irányba megváltoztatni ezért. És szerintem ki is bírtam volna ezért a célért. (Viszont én tudom belül hogy nagyon nem jó amit csinálok, és évek óta igyekszem egyedül változtatni - de egyszerűen nem megy.) Aztán mivel elveszettem őt, és vele a célom is, így már nincs miért.. Azóta csak unalmasan vegetálok az életben, és azt is elfogadtam már hogy ez valószínűleg amíg élek így marad.. (Csak gondoltam megosztok egy ilyen történtet is.., hátha segít valamit. Ilyenek is vannak :)

A lényeg hogy beszéljétek meg, és Ne maradjanak elvarratlan szálak!