Hogy, ha valaki süket, néma, vak és nyaktól lefelé le van bénulva, milyen módszerekkel tud kommunikálni?

A száját nyitogatja, és integet a füleivel. De az összetett mondatokkal kicsit nehezebben boldogul.

Egyáltalán a tudat milyen szintre képes kifejlődni ilyen esetben. Nem hiszem, hogy túlságosan felfogná az alany mi történik körülötte.

Ebből bőven elég, ha valaki élete hajnalán elveszti a hallását és a látását valamilyen oknál fogva. Fogalma nem lesz róla, hogy ő embernek született és mit keres ezen a bolygón. Artikulálátlan hangon fog ordítani ha éhes, szomjas vagy ha fáj valamilye. Itt a kör be is zárul. Nem nevezhető életnek. Szenvedésnek inkább.

Szerintem az ilyen szituáció azért nagyon-nagyon ritka, főleg ép értelem mellett. Alapvetően aki siketvak, az taktilis (tapintáson alapuló) jelnyelvvel, esetleg Braille írással tud kommunikálni. Ez az elképzelt esetben nem adott. Aki mondjuk nyaktól lefelé béna, és nem beszélő, az fejmozgással, esetleg szemmozgás-követővel, de ez meg a vakság miatt nem annyira lehetséges. Szerintem itt mindenképpen saját AAK-s módszert kéne illeszteni, attól függően, hogy az illetőnek PONTOSAN milyenek a feltételei (tehát mondjuk tényleg teljesen nem lát-e). Amire most én hirtelen tudok gondolni, hogy odairányba esetleg a jelnyelvi ábécé az ő arcánál jelelve, hogy érezze, visszafelé meg fej vagy szemmozgásokkal, de ez azért elég korlátozott (pl. igen-nem válasz). Nagyon komplex kommunikációs rendszerre így nincs ötletem, mindenképp elég nagy izolációt jelentene a világtól.