Ez milyen fóbia?

Szerintem ez nem fóbia,hanem mánia...

A könyveket én is így pakolom,a pénzt fejelem,a színesceruzákat sötétedési sorrendben pakolom a fiam tolltartójába,és tőle is megkövetelem,hogy úgy rakja (persze őt ez nem hatja meg...),asztalon nem lehet sapka,kenyér felfordítva,kés élével felfelé,stb...sima dili.nem betegség :)

Szerintem is inkább kényszerbetegség. Ha az. Lehet, hogy addig még nem fajult el. Azt javaslom, tényleg próbáld ki, hogy bontsd meg magadnak ezt a rendszert. A hangerőt tekerd páratlan számra, és hagyd úgy. A tankönyvet tedd fejjel lefelé, és hagyd úgy. Menj el onnan, csinálj mást. Nem mondom, hogy ezt is mániákusan próbáld meg másképp csinálni, de ne billentsd ki magad ebből. Ha el tudod engedni, oda tudsz majd figyelni más dolgokra, amik lekötik a figyelmedet, és már nem fognak zavarni ezek a dolgok.

Én mondjuk soha nem voltam ilyen, de nekem is voltak hasonló mániáim, például mindig visszamentem megnézni, hogy bezártam-e az ajtót. De volt, hogy háromszor is. Aztán egy idő után próbáltam tudatosan felfogni, hogy úgyis mindig bezárom, vissza akartam menni, aztán hagytam a fenébe. Párszor még éreztem kényszert, aztán elmúlt.