Mennyire normális, ha az ember 18 évesen kopaszodik?

Nekem is a húszas éveim elején jelentkezett ez. Mindig hosszabb hajam volt, és egyszer a fodrászom említette hajvágás közben, hogy "két év múlva nem lesz hajad". Először azt hittem, hogy csak szívat, de amikor elkezdett vigasztalni, akkor kezdtem gyanakodni. És basszus, igaza lett. Én már nem is emlékszem, hogy volt, de kábé úgy, mint nálad. Ezt szerintem a genetika dönti el. Nekem az egyik nagypapám volt ilyen, és úgy néz ki, örököltem. Meg az öcsém is, ugyanez van nála is.

Én rosszul voltam a gondolatától is, hogy valaha kopasz legyek, mert soha nem tetszett ez a "hajviselet". De egy idő után beláttam, hogy nincs más választás. Amikor meg már kopaszodik az ember, akkor nem érdemes rejtegetni szerintem, mert annál feltűnőbb. Vágasd rövidre a hajad, úgy értem, pár milliméteresre. Nézd meg úgy, hogy milyen. Ha nem visszafordítható (márpedig ígérget mindenki mindent, de én még nem láttam olyat, hogy egy kopasz embernek visszanőtt volna a haja bármilyen csodaszertől), jobb ha megszokod. Lelkileg lehet, hogy nem egyszerű, van akit tényleg megvisel, én szerencsére 1-2 év alatt elfogadtam, hogy ez van. Azóta a meglévő hajamat is levágom. Sokat segített mondjuk, hogy sok lány említette, hogy tetszik nekik, meg a barátaimtól is jó volt hallani, hogy ők már el sem tudnának másképp képzelni. Ha úgy fogjuk fel, hogy mindenkinek van valami baja, és nekünk ez jutott, akkor szerintem hálásak lehetünk, mert ez aztán se nem fáj, se nem halunk bele.

És zárszóként még annyit, amivel a (volt) fodrászom vigasztalt: a Kulka János is szimpatikus ember. :)