Miért van ennyi rossz fogorvos?

A fogorvostan borzasztó nehéz dolog, ők meg kettessel mentek át. Valószínűleg csodálkoznál, ha láthatnád a diplomájukat.

Ehhez jön még hozzá az emberi tényező: türelmetlen, nem alapos, stb.

Mert kevés aki igazán ért hozzá és jó benne

A többi meg lelkiismeretfurdalas és következmények nélkül teszi tönkre a fogakat

Nem igaz hogy nem tudja magáról h szar munkát végez és mégis csinálja, én nem tudnék így dolgozni

Csak találgatni tudok.

Egyszerre mindig egyet tömnek, ha van másikis, arra új időpontot adnak.

Kétféle szuvasodás van. A tényleges lyuk, és az a kis feketeség, ami a barázdában van.

Az előbbit tömni kell. Az utóbbira létezik ún. terápiás barázdazárás. Ezt sokan nem ajánlják fel. Az okát nem tudom, lehet akár finanszírozási is.

Semmivel nincs több rossz fogorvos arányaiban, mint ahány rossz szakember van az élet bármely más területén. Egyszerűen rengeteg félreértés van, fals információ, amelyeket például itt is olyan magabiztosan írnak le, amit ha én, fogorvosként próbálok valahogy megcáfolni, még sokszor én kerülök ki a kvázi vitából rosszul, mert mit is képzelek. Vegyük például az 5-ös válaszolót. Örülök ennek a kommentek, mert kiválóan reprezentálja, amit írtam. Én 3 hónapja jöttem el tb-s rendelőből, éppen pont az ellenkezője igaz az ő véleményének: kifejezetten húzásért kapjuk a legkevesebbet, nagyjából 300 (3 száz!) forintnak megfelelő pontot, amiből már az egy szem injekció is többe kerül, nemhogy a műszerek, a gézlap, a 3. érzéstelenítő, a vérzéscsillapító és társai. Kifejezetten motiváltak vagyunk a fogakat megmenteni, mert azért kapjuk a pénzt.

Csakhogy. Példának okáért egy átlag tb-s rendelő lehetőségei igen csak véglegesek. Itt is akad jó számmal olyan példa, hogy a tb-s húzni akarta, bezzeg a magán xy meggyökérkezelte és milyen jó azóta is. Ez egyáltalán nem egyenlő azzal, hogy a tb-s biztos egy kontár, nagyobb esély van arra, hogy a tb-s rendelő felszerelése nem volt elegendő ahhoz, hogy azt a fogat ott meglehessen menteni. Jelenleg egy magánrendelőben dolgozom, itt olyan műszerarzenál van, amiről korábban álmodni sem mertem, úgy nekiesek korábban minden reménytelennek gondolt esetnek is, csak ahhoz kellett egy 2 millió forintot apparátus, meg még pár további anyag, amit sosem lehetne egy körzetből kigazdálkodni.

Másrészről, és ezzel nem leszek népszerű. Sok orvos egyszerűen hozzáigénytelenedik a pacientúrájához. Én is nem véletlenül jöttem el. Ha egy hónapban 2-3 olyan fogazatot láttam, ami tényleg rendesen meg volt mosva, akkor az egy jó hónap volt. A magyar társadalom elképesztően le van maradva az egészségkultúra terén, nem tudnak az emberek megfelelően tisztálkodni, nincsen betegségtudatuk, az idő egy jó része olyan dolgokkal ment el, minthogy: vajon Mari néni milyen gyógyszereket szed, mert magától megtippelni sem tudja (reggel a kerek sárga, este a hosszúkás fehér - ennyi megy), vagy miért nem érvényes a taj kártyája, miért nem mosott fogat, mielőtt eljött volna, vagy az előző 10 időpontján miért nem jelent meg. Körzetesként semmi retorzió nincs a kezünkben, ha valaki odatartozik, akkor el kell látni, míg egy magánrendelőben megtehetem azt, ha valaki sorozatosan nem jelenik meg, hogy nem fogadom utána, vagy készenléti díjat számolok fel. Iszonyat mentális teher az, hogy hiába mentegetek valamit, ha a kezelés egy része mindenképpen fizetős, amire a beteg már nem is jön vissza, mert nem fussa rá. Hiába tisztázzuk ezt már a kezelés elején, ő ott akkor nem tudja felmérni, hogy neki 3 hónap múlva lesz-e 80ezer forintja, és a félkész fogával eltűnik, majd visszatér 1 év múlva, mert a befejezetlen kezelés talaján a fog eltört és már csak húzni lehet. Ebből persze neki úgy tűnik, hogy valamit én rontottam el, habár ő rajta állt a dolog. Én magam is sokszor hallottam a sztorit " a jó fogamat húzta a fogorvos", pedig ez nem is életszerű, azért egy ínyig lerohadt és egy hibátlan fog között még egy laikus is tud különbséget tenni, ráadásul ezt zömmel mindig olyan szájak mondták, ahol jó fog amúgy nem is volt. Csak mikor beesik valaki úgy, hogy egymás mellett 4 is húzni való, persze nem tudja megmondani, hogy most melyik fáj, objektív vizsgálatokkal nem eldönthető, akkor kénytelen az orvos választani és igen, akkor ott lehet, hogy nem az aktuálisan panaszost veszi ki, de ez nem jelenti azt, hogy amit kivett, az egészséges volt.

Harmadrészről a szülői hanyagság. Sok olyan eset ment át a kezeim között, ahol már nagyon rossz állapotban hozták el a gyereket, hiszen csórik úgy gondolták, mivel tejfog, nem kell foglalkozni vele. Végeredményben én kapok egy a napok/hetek óta szenvedéstől kimerült kisgyereket, aki már csak a korából adódóan is nehezen kooperál, életében fogorvost nem látott még, ez is nyilván megijeszti, kis szerencsével otthon egy agyonművelt szülő is halálra rémíti (megtörtént!), hogy micsoda mészárlás és fájdalom lesz itt, és akkor abból hozzak ki én valamit. Egyedül, mert aranyos anyuka megáll az ajtóban, ő ezt nem nézi végig (ez is mit közöl a gyerek felé...). Belátható, hogy ez réges rég túlmutat a kompetenciánkon. Pedig itt valójában a szülő miatt szenved a gyerek egy életre szóló traumát, mert ugyanakkor van az a helyzet, ahol még mindig az a legjobb, ha lefogjuk a gyereket és megcsinálom, az amúgy szinte teljesen fájdalmatlan beavatkozást, mert ha nem teszem, kórházba kerül. Ki lesz a hibás a traumáért? Én. Ki okozta a baj? Aranyos anyuka, aki tisztában volt azzal, hogy a gyereknek fájdalmai vannak, de elbagatellizálta a helyzetet.

Tartalmas hozzászólás utolsó, ki tudnád légyszi fejteni részletesebben ezt?

"Jelenleg egy magánrendelőben dolgozom, itt olyan műszerarzenál van, amiről korábban álmodni sem mertem, úgy nekiesek korábban minden reménytelennek gondolt esetnek is, csak ahhoz kellett egy 2 millió forintot apparátus"

Hogyan függ a megmenthetőség a műszerezettségtől? Milyen eszközökről van szó? Páciensként ez látható fogorvosválasztáskor?

Köszi!

Megpróbálom kifejteni.

Gyökérkezelésnél például nagy fejlődést hozott az ún. endomotorok használata. Ezek gépi gyökértágító műszerek, amelyek kvázi leváltották a korábbi kézi műszereket, ami azt jelentette, hogy kézzel kellett akár találomra is megmunkálni a gyökércsatornát, a kötelező röntgen előtt pedig az orvos nem is tudta ellenőrizni a munkáját, vakon dolgozott. Körzetben is endomotorral dolgoztam, de óriási különbséget hozott az, hogy az új gép direkt szól, ha a gyökér végénél vagyok (a jó gyökérkezelés egyik alapja, hogy csúcsig érjen a megmunkálás!), nem kell további, sokszor pontatlan és időigényes módszerekkel méricskélni. Látszik is a különbség a munkáimon, újabban szinte kivétel nélkül tankönyvbe illő kezeléseket adok ki a kezemből, míg korábban, a körzetes körülmények között ez még nagy odafigyelés mellett sem mindig sikerült.

Ott vannak a tömőanyagok minőségbeli különbségei. Esztétikus (fogszínű) tömőanyagot lehet venni 8 ezer forintért is, meg 48 ezerért. Nem csak árban van óriási különbség. Egy körzetben az életben nem lehet a finanszírozásból a prémium tömőanyagot kigazdálkodni, mivel kapunk adott mennyiségű pénzt, ebből fix, nem megspórolható költségek a teljesség igénye nélkül: fertőtlenítéshez és sterilizáláshoz kellő műszerek és anyagok, érzéstelenítéshez kellő eszközök és anyagok, a műszerek karbantartása és cseréje, a rendelő üzemeltetése (rezsi, bérleti díj, lízing, takarító bére, eszközei és anyagai, asszisztensnő bére, esetleg munkaruházat, klimatizáció). Ez gyakorlatilag a finanszírozás kétharmadát már el is vitte. Körzetesként vannak kezelések, amelyek mindenképpen elérhetőeknek kellenek lennie, így nem tudok ott spórolni, hogy akkor én egyáltalán nem húzok fogat, de cserébe prémium töméseket csinálok, alapszinten, de mindent biztosítanom kell. Én úgy próbáltam bizonyos lyukakat betömni, hogy a saját fizetésemből vettem meg néhány anyagot vagy eszközt, mivel nyilván én is motivált vagyok jól dolgozni, ha még kvázi ráfizetés is.

Másik komoly probléma, amikor a mennyiség a minőség rovására megy. Vegyük megint a gyökérkezelést, mint példát. Ezek legtöbbször akut panasszal jelentkező, soron kívüli esetek, ritkán betervezettek. Fel van töltve a betegberendelő a következő 2 hónapra előre, minden egyes időpont lefoglalva, fél óránként érkeznek a páciensek. Erre megjelenik valaki soron kívül fájdalommal, rámutat egy felső nagyőrlő fogára, aminek a kezelése még ideális körülmények között is (jól kooperál a beteg, könnyen zsibbad, könnyen hozzáférhető, nem ömlik a vér, minden a tanult anatómia szerint helyezkedik el) 40-45 perc. Most vagy nem kezelgetem 40 percig a fogát, hogy te, aki 3 hónapra kérted az időpontodat, nagyjából be is juss akkor, amikor kell és legyen is akkor 30 percem csak te rád, vagy el is csúszik a nap, amit vagy behozok azzal, hogy a te idődből, meg a többiekéből csippantok le vagy a saját és az asszisztensnő szabadidejét áldozom be, ha ez egyáltalán megtehető, mert ha osztozunk a rendelőn és jön egy következő orvos dolgozni utánam, akkor ez utóbbi nem opció. Ekkor egyetlen egy soron kívülivel kalkuláltam csak és azzal a szintén idealizált elképzeléssel, hogy mindenki számára elég lesz a 30 perc (nyilván nem mindig az - ezért szoktuk kiírni, hogy az időpont csak tájékoztató jellegű, mert valójában nem jósolható meg, hogy az a tömés, ami nekem rutin, meg lesz 20 perc alatt, vagy lesz valami nehezítő körülmény, ami miatt 35 percig szórakozunk vele). Volt olyan nap, hogy mire a rendelés elkezdődött, már 5-en ültek ott, ebből ugye 1 jött időpontra, 4-en soron kívül. Szabad eldönteni, hogy kivel és hogyan csesszen ki az ember, mert sajnos olyan megoldás nincs, hogy a kecske is, káposzta is. Ahol most dolgozom, ott egy órára van beírva 1 ember, mindenre van kényelmesen idő, át lehet mindent gondolni, senkit nem kell órákat megvárakoztatni és nap elején tudom, hogy mikor fogok végezni. Korábban volt arra példa, hogy este 6kor nem tudtam, mikor fejezzük be a munkát, ami hivatalosan 7-ig tart.

Hát ilyenek.

Hogy honnan tudhatod? Hát, fogalmam sincs. Nem tudom, hogy laikusként miből lehet ezt felismerni, bár talán a műszerezettség az feltűnik bárkinek, hogy olyan hitech gépeket lát magakörül, amiket korábban soha. Biztos nem egységes, de a környezetemben azt tapasztaltam, hogy az az orvos, aki tudatosan több embert csődít oda egy időpontra, az sem tud olyat kiadni a kezéből, mégha jó szándék is vezérli (mindenkinek segíteni akar), mert itt megint a mennyiség a minőség rovására elv érvényesül.

Nemrég én is tapasztaltam hasonlót, bár én csak két helyre mentem el (mindkettő magánfogászat). Nálam, aki sokkal több rossz fogat talált, fogfehérítést is javasolt...

Az iskolafogászattal úgy tűnik mázlim volt, amit akkor betömött az iskolafogorvos, ma is meg van. Az egyik barátnőmnek viszont az iskolafogorvos silány töméseket tett a fogába, cserélni kellett.