Bölcsességfog műtét? Rettegek

Alaptalan a félelmed. A bölcsességfog eltávolítás nem egyenlő egy nagy csonkoló műtéttel, az esetek legnagyobb százalékában pont olyan, mint egy akármilyen fog eltávolítása. Elég ritka, hogy csontot kell bontani, de te ebből is csak annyit érzel meg, hogy tovább tart, ugyanaz az érzéstelenítő, ugyanazok a műszerek. Nem olyan borzasztó ám, mint ahogy egyesek leírják. A műtét szót pedig végképp túlzásnak érzem, nem értem miért kell egy foghúzást úgy definiálni, mintha szívátültetésről lenne szó, habár tudom, hogy hivatalosan még egy szuri beadása is műtét... Úgyhogy nyugodj meg, hamár kibújt, vagy csak vmennyire, akkor ott szinte biztosan nem lesz szükség se csontbontásra, se vésésre, se nem tudom még micsodása. A felsők eltávolítása utáni posztoperatív időszak kellemesebb, mint az alsóké. Pár nap alatt elmúlik minden fájdalom, már ha neked fájdalmas lesz bármi is. Nekem pl nem volt semmi bajom, miután kiment az érzéstelenítő, fájdalomcsillapítót sem kellett bevennem, 2 nap után pedig már nem is éreztem semmit. Szájzáram nem volt. Az alsók kicsit komplikáltabbak, ott általában feldagadnak picit az emberek, szájzár is szokott lenni (ez annyit jelent, hogy a normál maximális szájnyitásodhoz képest fele annyira tudod majd kinyitni a szádat, tehát étkezni, beszélni fogsz tudni), általában kell vmi Cataflam is, de ez is pár nap után elmúlik.

Summa summarum: senkire ne hallgass, aki jön a rossz élményeivel, több okból sem. Az esetek nagy részében tényleg nem nagy dolog egy ilyen, de persze az emberek a rossz tapasztalataikat jegyzik meg, holott a pozitív élmény sokkal gyakoribb. Tudom miről beszélek, nem csak azért, mert húzták már bölcsességfogamat, de én is sikeresen távolítottam el nem egyet, nem kettőt (gondolom most elárultam mivel foglalkozom), soha nem volt még probléma, rengetegen mentek el úgy, hogy hát nem erre számítottak (mármint pozitív értelemben). Szóval fel a fejjel!

Nekem egyszerre kiszedte, megnyílt az arcüregem, nem fújhattam orrot utána egy ideig. Meg beletört és vésővel-kalapáccsal szedte ki. Aztán még a varratszedés a kellemetlen mert akkor nem érzéstelenít.

(nálam behívott egy tucat orvostanhallgatót akik röhögve nézték ahogy szenvedek :S)

A műtét során van érzéstelenítés, szeret téged a fogorvos. :)

(Dehogyis csak vicceltem, mindenképp van.)

Érezhetsz nyomást, feszítést, de éles fájdalmat NEM fogsz. Ha véletlenül mégis, akkor szólsz, és ad még érzéstelenítőt...

Nem kell félned.

JÓ orvos pikkpakk kiszedi.

Nekem röntgennel-konzultációval és műtéttel együtt alig 40 perc volt.

Kaptam érzéstelenítőt, és a gyulladt gyökér kivételével semmt nem éreztem. Az fájt picit, de negyedannyira sem, mint már egyébként az egész fogam.

Összevarrták, otthon tettem rá jeget, meg első 3 napban szedtem az antibiotikumot.

Gyönyörűen begyógyult, mindenemű szövődmény nélkül :) Pedig én is fostam, a kedvesem kivett szabadságot arra napra, hogy elkísérjen, mert egyedül szerintem félúton elájulok.

Még 2-3 fogamat ki kell szedniük, mert eltört vagy már gyökérlezelni sem lehet, de nem parázok tőle :)

két bölcsességfogamat húzták. két felső. ha volt 20másodperc a kettő összesen akkor sokat mondtam. Gyorsan kint vannak és nem fáj úgy mintha rendes fogadat húznák.

Még fájdalomcsillapitót se kellett bevennem.

a fogszabályzó 2x szarabb dolog mint a bölcsességfoghúzás.:D

Üdv Mindenkinek!

Szeretném megosztani veletek az én tapasztalataimat, hátha jól jön. Többségében pozitív, kis részben negatív, de senki ne ijedjen meg, mindegyiket túléltem.

Azok közé a „szerencsés” emberek közé tartozom, akiknek 4 bölcsességfog jutott. Ma is emlékszem a gimis biológiaórára, amikor a tanár arról beszélt, hogy változó kinek mennyi van és az evolúció el fogja tüntetni. Nagyon reménykedtem, hogy nekem sem lesz sok, de nem így lett.

Kb 10 évvel ezelőtt (most 30 vagyok) volt az első bölcsességfog eltávolításom. Nem fájt, sőt igazából azért mentem el szájsebészhez (magán), mert a felső fogsor bal oldalán feszítő érzést éreztem. A doki készített panoráma röntgent és kiderült, hogy a jobb oldalon szó szerint teljesen vízszintesen fekszik a delikvens, és ez sugárzott ki a bal oldalra. A doki előjegyzett műtétre kb egy hét múlvára. Sajnos mire én elmentem dokihoz, a bölcsességfog már akkorka volt, hogy a mellette lévő fogat kitolta a helyéről: kifele fordult a fogsorból és gyakorlatilag az oldalán rágtam. Ezzel már nem lehet nagyon mit kezdeni, mert soha nem fog egyenesre visszaállni, szóval a doki úgy döntött, hogy ezt kihúzza, majd az így keletkező lyukon keresztül kihúzza a vízszintesen fekvőt. Én úgy voltam vele, hogy legalább nem kell fúrni-faragni. Nem volt egyszerű a fekvőt megfognia az eszközeivel, de végül sikerült (az egész kb fél óra volt), majd közölte, hogy „lehet, hogy felnyílt az arcüreg”. Őszintén, rohadtul megijedtem, akkor még azt sem tudtam, hogy ez lehetséges… a doki megkért, hogy fújjak egyet úgy, hogy ő közben befogta az orrom. Levegő sehol sem jött, szóval halleluja, nincs gond. Összevarrta, írt fel antibiotikumot. Egy hét múlva varratszedés. Fájni fájt persze, de nem gyulladt be, a varratszedésnél a doki is mondta, hogy szépen gyógyult. Utána hetekig még nem tudtam nevetni, mert folyton belehasogatott, de nem volt vele gond. A doki azt mondta, hogy a többinek – igen, ekkor már tudtam, hogy még 3 van - nem lesz elég hely, gondolkodjak el a kivételükön.

Viszont én rohadtul parázok fogorvosnál és úgy voltam vele, hogy nincs velük gond, minek nyúljunk hozzá.

29 évesen a bal felső szépen kinőtt, a két alsó viszont csak részlegesen. Az alsók részben az íny alatt voltak (impaktált fogak). Erőt vettem magamon, hogy megnézetem, mert feszítő érzést azért vissza-visszatérően éreztem, gondolom, ahogy nőttek.

Ugyanahhoz a magándokihoz mentem, a bal felsőt egyből ki is vette emelővel (ez egy olyan eszköz, amivel a fognyak alá nyúl és felfelé feszíti, húzza – biztonságosabb mint a fogó, ami esetleg összeroppanthatja a fogat, de a gyökér bentmaradhat), mert ugye ahogy anno is jelezte, nem volt neki elég hely és kifelé állt, nem lefelé, rágni ezen sem tudtam volna. Egyáltalán nem fájt, a szuri előtte is csak egy kicsit. Kb fél perc volt az egész. Gyakorlatilag egyszerű foghúzás volt, nem varrta, nem írt antibiotikumot. Nagyon hamar be is gyógyult. Ez 2018 júliusában volt. A doki ekkor is elmondta, hogy alsókkal is kell kezdeni valamit…. ha erőt gyűjtöttem, vegyük ki.

És én tényleg így is készültem, viszont gondoltam, hogy mivel azok mélyebben fekszenek, nem lesz ilyen egyszerű. Nem akartam nyáron kiszedetni, mert melegben rosszabbul gyógyul minden sem, szóval beterveztem szeptember-októberre.

De a bal alsó fogam máshogy gondolta… kb. 3 héttel a felső eltávolítása után az arcom bal oldalán feszítő érzést éreztem, de nem belül, hanem az arcizomban. Kezdetben nem volt vészes, azt hittem, csak huzatot kaptam. A fogam nem fájt. De ez a feszítő érzés csak nem akart elmúlni, a fogam mellett lévő íny egy kicsi részen fájt ha hozzáértem fültisztító pálcával (azt gondoltam, csak az íny gyulladt be, és próbáltam ecsetelni). Egy pénteki napon észrevettem, hogy az előrébb lévő fogak alján van valami fehér…. fültisztítóval leszedtem, nem volt büdös, szóval először nem is gondoltam, hogy genny lenne… Egy órával később megint megnéztem, akkor is volt ez a valami. És a fog mellett a fogínyen láttam valami fénylőt. Továbbra sem volt fogfájásom, de bepánikoltam, mert jött a hétvége, ha ez tényleg genny, akkor sos el kell mennem dokihoz. Felhívtam azt a magándokit, akinél az első kettőt kivetettem, de nem fogadtak, hiába mondtam, hogy gennyes… következő héten tud fogadni a doktor úr, de könyörgöm, várjam meg míg rosszabb lesz? Szerencsére körzeti fogorvos tudott fogadni – úgy hogy ez volt az első alkalom, hogy nála voltam (nem a saját körzetim, csak van a városban magánrendelése is). Érdekes mód ő nem csinált belőlem problémát , míg az, akinél már többször voltam és többször fizettem is szépen, lepattintott. Lényeg a lényeg, tényleg genny volt – klasszikusan a fogon rajta lévő íny alá jutott be baktérium és az gyullasztotta be a fogínyt. A körzetis doki elérzéstelenítette és szépen levagdosta róla a félig még rajta lévő ínyt. Utána beecsetelte, írt fel Dalacint és persze kaptam beutalót a szájsebészetre, Kaposvárra. Úgy voltam vele, hogy oda nem kell időpont, gyorsan túl leszek rajta (pont nyaralás előtt voltam, szóval le akartam tudni hamar, hogy még legyen pár hetem gyógyulni). Egyébként ez az ínylevágás egyáltalán nem fájt, utána olyan égő érzést éreztem, de ez másnapra e is múlt.

Következő hét hétfőn elmentem a kaposvári kórház szájsebészetére. Az itteni szájsebészetről tényleg csak jókat hallottam, szóval gondoltam, biztos jók. És egyébként tényleg azok. Ekkor még mindig feszült az arcizmon, a számat már csak félig tudtam kinyitni. Doki bácsi megnézte, írt fel Augmentin Duo-t, amit a Dalacin után még be kellett szednem, mert amíg gyulladt és pláne ki sem tudom nyitni, addig nem tud vele mit csinálni. Átküldött panorámaröntgenre, max. 5 percet ha várnom kellett rá, aztán ahogy végeztem, mehettem is vissza a dokihoz. Kérdeztem, hogy mennyire lesz egyszerű. Nézte a röntgenfelvételt és szépen elmagyarázta. Nem fekszik mélyen, valószínűleg emelővel egy darabban ki tudja szedni, kicsit közel volt az arcideghez, de nem vészesen, viszont a felvételen az látszott, hogy mintha két gyökér alul befelé hajolva összeérne. Szóval csak a műtétnél derül ki, kell-e esetleg fúrni. Kb. másfél hétre rá előjegyzett(azért csak addigra mert a gyulladásnak is le kellett mennie), és mondta, hogy alsó bölcsességfogműtétnél az az előírás, hogy egy éjszakára be kell feküdni a szájsebészeti osztályra….állítólag azért mert alsó fog kiműtésénél nagyobb az utóvérzés kockázata… de szerintem csak kell az ágyszám… na mindegy, a kiírt napon megjelentem a szakrendelésen a kis csomagommal.

Szólítottak, bementem – kb mint aki a kivégzésére megy… a doki egyedül volt, semmi asszisztens… (de amúgy ott több rendelő van egymás mellett, egyszerre több szájsebész is dolgozik és a rendelők belül összenyítottak – nem teljesen, nem láttam rá másra, csak van egy szűkebb kis folyosórész, azon át az asszisztensek tudnak mozogni, ha kellenek). Doki bácsi poénkodott egy kicsit, tényleg jó fej volt, aztán beadta a szurit. Máig nem tudom, hogy hogyan csinálta, de semmit – szó szerint semmit- sem éreztem. A szuri általában kicsit fájni szokott, de ez a doki úgy adta be, hogy tényleg azon gondolkodtam, hogy akkor most egyáltalán beadta-e… de szépen elkezdtem zsibbadni, szóval megnyugodtam. Kicsit kellett várni, egy darabban ki tudta szedni, összevarrta, nem volt több 5 percnél. Varratszedésre nem is kellett visszamennem, mert a körzeti orvos is meg tudja csinálni (ismerte azt akinél voltam). A kis cókmókommal a kusza folyosókon keresztül átmentem a fekvőbeteg osztályra. Azon kívül, hogy kaptam Cataflámot, nem foglalkoztak velem. Kaptam enni is, de nem ettem semmit (én rohadtul paráztam mindig, hogy amíg friss a seb, nehogy befertőzödjön, így inkább éheztem – egyébként ez részemről hülyeség, mert csak bizonyos dolgokat kell kerülni, de én így működtem…). Másnap reggel vérnyomást mértek, lázat mértek, aztán kiadták a zárójelentést, vissza kellett menni a szakrendelésre. Ott ránéztek, valamivel lekezelték és mehetsz utadra. Eltelt 3-4 nap és eléggé fájni kezdett, mivel nem tudtam, hogy ez most normális-e, elmentem a körzetihez, aki megnézte és azt mondta semmi gond, azért leecsetelte. Én kértem antibiotikumot – most már tudom, hogy feleslegesen – mert amikor mentem a körzetire pár nappal később varratszedésre, akkor hihetetlenül megkönnyebbültem, a varrat maga feszítette a sebet, elég szorosan is volt megcsinálva. Teljesen szépen gyógyult, gyulladás nélkül. Két hét múlva már rendes íny volt rajta, persze a lyuk még maradt, de az marad is pár hónapig, amíg fel nem töltődik. Talán egy hétig még fájdogált, de ez is normális.

Maradt tehát egy…. ez a jobb alsó mélyebben volt benne az ínyben, félig ugye kint, félig bent. Elkezdtem érezni, hogy feszít az arcizmom azon az oldalon. Nem úgy, ahogy az előzőnél, de mivel már volt hasonló, úgy gondoltam, elmegyek megnézetni. Alapvetően az egyetlen ok, hogy nem kaposvári szájsebészetre mentem az volt, hogy nem akartam bent maradni a kórházban. Kollégám javasolt egy szájsebészt Keszthelyen, így odamentem. Július volt, épp nem kánikula. Úgy voltam vele, hogy ha azt mondja a doki, könnyű menet lesz, akkor kiszedetem, az előző is gyorsan meggyógyult, pedig akkor is meleg volt, de ha komplikáltabb lesz, akkor ha lehet időzítem őszre. A doki megnézte és csinált röntgent, azt mondta, úgy néz ki, simán emelővel ki tudja szedni, de az is lehet, hogy menet közben fúrni kell - hát egy életem…. szedje ki. Nehezebben jött ki, mint az előző, erős volt a csont körülötte. De sikerült, egy darabban kint volt. Nem varrt, nem kaptam antibiotikumot. (Nem is írnak fel alapból ha viszonylag könnyen kiszedhető, és nincs nagy roncsolás). Szerdai napon szedték ki, pénteken még mindig csak úgy tudtam lenni, hogy Cataflám és ha elmúlt a hatása, már rögtön be kellett vennem a másikat. Úgy voltam vele, hogy 3. napon még belefér, de hétvégén sem lett jobb, a gyomrom totál kikészült… hétfőn vissza a dokihoz. Összeesett a vérdugóm… aminek ugye minden foghúzás után meg kellene maradnia, mert ezzel tud gyorsan gyógyulni. Nekem befertőződött…. pedig tényleg nem ettem semmi olyat, mostam fogat, fertőtlenítettem, szóval mindent betartottam. Lehet, hogy ha kértem volna antibiotikumot, nem így lett volna, de ki tudja… amúgy előfordul az ilyen, lehet hogy csak nem volt szerencsém. A doki kimosta a vérdugóm maradványát, fertőtlenítette és gyógyszeres gézlapot tett be, amit másnak reggel ki kellett szednem. Ezt azon a héten még egyszer megcsinálta és kaptam antibiotikumot is (Augmentin Duo-t). A seb alján ott volt a fogmeder, az íny ilyenkor lassabban tud ránőni. Következő héten még mindig erősebb fájdalmaim voltak és láthatóan be is volt gyulladva a seb. Visszamentem, fogmedergyulladás… (és szájzáram is volt egyébként, de félig azért ki tudtam nyitni a számat). Megint 2 alkalommal tisztítás és gézlapos tömés, Dalacin…. Utána héten még mindig fájt, gyulladt volt…. Próbáltam elérni a szájsebészt, de valószínűleg épp szabadságon volt, el is mentem a rendelőhöz, de nem volt kiírva semmi… a telefont napokig nem vették fel. Olvastam a neten, hogy segíthet a gyulladás csökkentésében, ha a kamillatea filterét – miután kihűlt – oda teszem a sebhez (ugye ekkor már nem nyílt sem volt, az íny már kezdett szépen nőni, de még mindig kicsit kint volt a fogmeder). És tényleg bevált, szépen csillapodott a fájdalom, lement a gyulladás (de nagyon sárgítja a fogakat – bár ez akkor kicsit sem érdekelt). Viszont másnapra mindig újból visszatért a gyulladás. Abban a pár napban, amíg a szájsebészt próbáltam elérni, ezt alkalmaztam, de hétvége előtt úgy voltam, elmegyek a körzeti orvoshoz, ha mást nem is, írjon egy beutalót a kaposvári szájsebészetre… Doki bácsi megnézte, és azt javasolta, hogy gyógyszeres, algás töméssel (külföldről szerzik be, nem tudom, mi a neve) próbájuk kezelni úgy, hogy minden nap cseréljük (szerencsére akkor szombat munkanap volt, szóval csak a vasárnap maradt ki), 4 ilyen kezelést kaptam és rendbe tett. Mostanra – közel két hónappal a kiszedés után – már minden ok. Az íny szépen ránőtt és kezdődhet a csontosodás.

Bocsi, hogy sokra sikeredett, de mind a négy más-más volt. Szerencsére én a fúrást megúsztam, de van olyan ismerősöm, akinek az egészet több darabban szedték ki, fúrták-faragták, varrták és messze nem szenvedett annyit mint én az utolsóval. Szóval ha a doki azt mondja, több darabban kell kiszedni, nem biztos, hogy rosszabb lesz. És maga a húzás/műtét nem fáj, persze nem jó érzés, hallani a dolgokat… de nincs egyforma beavatkozás. Utólag persze már azt mondom, hogy nem szabadott volna félnem és 10 évvel ezelőtt, amikor még nem is voltak ekkorák a fogak, ki kellett volna szedetni. És hatalmas tanulság volt, hogy amikor fáj, a lehető leggyorsabban el kell menni vagy szájsebészhez vagy fogorvoshoz – utóbbiak is nagyon sokat tudnak tenni. És ha valaki Somogy megyei, bátran tudom ajánlani a kaposvári szájsebészetet.

Arcdagadásom egyébként még a fogmedergyulladás alatt is csak kicsi volt, a többinél szinte semmi, max. következő nap. Az arcom egyszer sem lilult be. A bal felsőnél (ezt ugye gyakorlatilag csak húzták) később jött ki egy kis csontszilánk, de nem fájt, nem vérzett. Kezdetben csak érzetem , hogy van ott valami, aztán magától kilökődött teljesen.

Akárhogy is alakul Nektek, mindegyiket túl lehet élni, és utána hihetetlen megkönnyebbülés lesz, ha már nem lesz bent. Ha orvos azt javasolja, vetessétek ki, tegyétek meg, és ha van csak félig kinőtt fogatok, amin rajta van az íny, megoldás lehet, ha az orvos az ínyt levagdossa. Nekem is van olyan ismerősöm, aki nálam jó 10 évvel idősebb, leszedték az ínyt a bölcsességfogairól és a mai napig nincs gond velük – persze neki el is fértek a szájában . Nekem összességében a 4-ből az első kettő kiszedésénél semmi gondom nem volt, a 3.-nál az én hibám, hogy nem mentem el korábban és sajna az íny alatt történt, ami történt… de miután a gyulladás lement,maga a kiszedés rendben volt, a 4. meg úgy sikerült, ahogy, előfordul ez is.