Nem merek segítséget kérni, mert úgy érzem, még a pszichológusnak is csak teher lennék. Volt már valaki ilyen helyzetben?

" Tudom, ez a dolguk, hogy segítsenek... mégsem merem terhelni se a régi dokimat, se akár egy új orvost. "

Ennyi erővel akkor súlyos betegség esetén ne menyjen senki több órás műtéti beavatkozásra ne terheljük szegény orvosokat és ne vegyük el a szabadidejüket akkor se ha életveszélyben vagyunk mert hogy ők ezt ingyen csinálják nem igaz ? Kérdező hát te szó szerint tényleg segítségre szorulsz. Alapból ez a gondolat menet hogy nem akarod terhelni az orvosokat ez rendkívül beteg,rendellenes. Az orvosok nem ingyen végzik a dolgukat és nem szívességet tesznek az embereknek hanem a kötelességüket végzik a munkájukat ami a dolguk. Ezeket jó alaposan vésd az eszedbe mert az orvosok munkavégzését te össze kevered azzal mikor egy testvér vagy egy barát időt szakít rád, sok időt és lenne jobb dolga is és te pedig egy idő után azt mondod hogy mostmár elég nem terhellek.... Szóval kérlek térj vissza a valóságba, gondolkozz logikusan és kérlek menyj el orvoshoz mert szükséged van rá. Nem fogod terhelni a dokit megígérem ! Ha régi ha új akkor sem!

Régebben én is rágódtam ilyesmiken, de aztán rájöttem, hogy egy pszichológusnak ez a munkája, és hogy nyilván megtanulta, hogy ne vegye magára/ne vonódjon bele személyesen a beteg dolgaiba. Valószínűleg látott és hallott ő már rosszabb dolgokat is, mint amit néhányan tudnánk neki mondani.

Az első, hogy segítséget kapj, az orvosnak ez a dolga :)