Teljesen depressziós lettem ettől a videótól, nem látom már értelmét semminek, hogyan jöhetnék ki ebből az állapotból és éljek tovább?

köszi a válaszokat.

remélem hogy a végső igazság valóban megismerhetetlen

Ez most nagyon elkapott engem. Lehet csak rossz passzban vagyok. Bár hasonló esetek voltak már amikor ilyen "énvesztett állapotba " kerültem:

- amikor anno anyámék egy keresztény gyülekezetbe kerültek és elhitették velem, elhittem hogy a bűneim miatt a pokolra fogok kerülni...

- amikor ált.suliban elhitette velem egy osztálytársam hogy ő egy vámpír

- amikor két szerencsétlen, véletlenül egymásbavágó esemény miatt azt hittem hogy börtönbe fogok kerülni

- amikor a legjobb haverom meghalt

- amikor a párom szívével volt egy kus gond

- és most is, énvesztettnek, magányosnak érzem magam... elmebaj de TOTÁL BEVESZEM hogy csak én vagyok, senki más az univerzumban.

Holott most a novellát is elolvastam. És ez egy novella. Egy elmélet. Egy filozófia. De lehet nem kéne az élet értelmét feszegetnem mert az a típus vagyok aki beleőrül.

Amúgy egy picit sántít is. Most akkor az állatokkal mi van pl. ha ők nem számítanak bele akkor ők kik? Ha igen akkor meg önmagam eszem.

Meg akkor az egész téridőkontinuum egy lejátszott meccs egy előre megírt dolog hisz választási lehetőség nincs! (ha valakinek lrkeverek egy pofont a másik életben elszenvedem.)

Egyedül az égész univerzumban szabad akarat nélkül? na neeee

kezdek bekattanni, ez uralja az agyam... :( help.