Mi okozza azt ha valaki a saját véleményét, saját emlékeit, mindent megkérdőjelez folyamatosan?

2-es vagyok. Köszönöm!

Nem eldöntendő, hogy melyik. Kikelve magából, a hangját megemelve elmebetegezett le engem, amiért nem emlékszem olyanra, ami meg sem történt. Ilyesztő volt. Nem először mondott ilyet, de ebben az esetben kiabálni is kezdett, aztán letiltott és törölt. Pedig utána visszanéztük, megbeszéltük, hogy tényleg hiába vártam (mint mindig), határozott emlékképe volt arról hogy hívott, telefonált, hogy beszélgettünk. Meg van győződve arról, hogy amit hisz és mond, az úgy van, a telefonhívásokkal lett leellenőrizve, hogy olyanra emlékezett határozottan, ami meg sem történt. Ijesztő, (gondoskodó vagyok) nagyon féltem Őt! Nincs kétsége afelől, hogy tökéletesen emlékszik dolgokra, -látja a dolgokat és ismeri az embereket, holott nem figyel, nem kiválncsi. Ilyen emlékképekből építkezik az emberi kapcsolatok és az érzelmekkel kapcsolatban.

Másrészt csak akkor mutat érdeklődést, ha érdeke van, ha valamit vár éppen, ha valamit szeretne. Megkérdezi, hogy és te, és neked, de nem emlékszik már a válaszra, nem érdeke. Szórakoztatni kell, nem kiváncsi, nem érdeke Neki, nem is figyel... nem kiváncsiskodik.

Vagyis a kettő nem zárja ki egymást: a saját érdekei vezérlik, csak akkor kell neki valaki, ha valamire használni akarja (akár nap, mint nap jópofizik és megjátsza, ül a kocsiban és ahogy a helyzet úgy kívánja, azt a látszatot akarja kelteni, hogy jól érzi magát, mert megéri, érdeke fűződik hozzá... és ezt ő maga mondta el, mint ahogy azt is többször, hogy a rokonait, a saját nagyszüleit is csak akkor hívja, ha kell Neki valami, amúgy nem, pl. én mondtam neki, hogy telefonáljon nagypapájának, ha már tudjuk, hogy a szülinapja van), ugyanakkor meggyőződése, hogy tökéletesen látja a dolgokat, miközben sokszor kiderült, hogy nem emlékszik alapvető dolgokra. De itt nem arra kell gondolni, hogy elfelejt valamit (de ez kivel ne fordulhatna elő), hanem kifejezetten olyanokra emlékszik, amik nem történtek meg, vagy teljesen máshogy voltak. Nagyon szeretem-, de nagyon féltem Őt! Nagyon veszélyes dolog ez, nagyon nagy problémák forrása, ijesztő, ami az életét, az életvezetését veszélyezteti és nem veszi észre és nem hallgat senkire. Nem eldöntendő, hogy melyik Ő. Párhuzamosan van a kettő. Nagyon szeretem Őt, odafigyelek Rá. Nagyon gondoskodó vagyok alapból is. Olyan aranyos. Bájos. Kincs amúgy.