Baj, ha sokat gondolok a halálra?

32 éves leszek pár hét múlva. Nő vagyok. Igazából mindig is küzdöttem lelki problemakkal, mindig féltem valamitől, aggódtam, történtek dolgok, amiket nem vagy nehezen tudtam feldolgozni (pl. haláleset, hazugság, megcsalás miközben én mindennél jobban imádtam őt...), sokszor féltem a jövő miatt, bizonytalan voltam átlagos hétköznapi helyzetekben stb. stb. Szinte mindig hiányérzetem van, mindig csak vágytam valamire, de bárhogy is tepertem, nem értem el vagy csak csak minimális esetben. Sokszor gondolok arra, milyen lehet megszűnni létezni, amikor nem érzel semmit, nem tudsz semmiről. Nem félek a haláltól. De félek attól, hogy lenne merszem megtenni... Szerintetek mit kellene tennem? Úgy érzem, egyedül vagyok, nem ért meg az sem, akiről azt hittem, mindig mellettem van. Egyedül érzem magam.