Kényszerbetegség ez vagy mással is előfordul ilyesmi?

Régóta bénítja meg az életem a kényszeres visszaemlékezés. Naponta tucatjával törnek rám emlékek a múltból vagy akár csak egy szó, mondat, amiket ha nem tudok elhelyezni időben vagy nem emlékszem ki mondta, hol hallottam, attól iszonyatos szorongás tör rám. Ez teljesen megbénítja az életem, depressziós vagyok, szorongok, nem tudok emberek közé menni, dolgozni. Azt gondolom, hogy ez nem egy “normális” agyműködés, de nem is egy átlagos kényszer.

Szerettem azt mondják ez normális, hogy mindenkinek cikáznak a gondolatai, csak nem ragadnak le egy dolognál, hanem tovább engedik.

Sajnos ez nekem nem megy, szinte az őrületbe kerget, ha valami beugrik és nem tudom elhelyezni időben. Ilyenkor általában addig erőlteti az agyam a visszaemlékezést, amíg a végén már megszólalni sem tudok annyira kimerülök. Valakinek, valami jó meglátása? Vagy esetleg hasonló élménye.