Nem gyakori kérdést tennék fel: Ti hogy élitek meg a jelenlegi krízis helyzetet lelkileg? Féltek-e? Vannak-e ötleteitek a megküzdésre? Mit gondoltok a jövőről a korona vírus kapcsán? Köszi, ha megosztjátok velem!

Nem félek.

A szüleimet féltem, mert ők veszélyeztetettek.

Mindenki otthon van (home office vagy nyugdíj), de mi szerencsére nem stresszelünk tőle.

Összességében jobb, mintha naponta ingáznom kellene, persze, azért kicsit nyomasztó, hogy nem tanácsos most eljárkálni.

Az a legrosszabb, hogy a szüleim szinte csak tőlem kaphatnák el, úgyhogy extrán vigyáznom kell magamra, mert szörnyű lenne a tudat, hogy én fertőztem meg őket!

Remélem, 2-4 hónap alatt tényleg túl leszünk a nehezén, és szeptemberre visszatérhetünk kb. a "normális" élethez.

Én (majdnem) teljes kijárási tilalmat vezettem volna be kb. 1 hónapra (teljes határzár mellett), szerintem gyorsabban lecsengett volna, én sem akarok az idők végezetéig csak itthon ülni, akármennyire is jól érzem magam itthon, és akármennyire is jól le tudom itthon foglalni magam.

Hát szorongani nem szorongok, nem félek, de ez a bezártság nem tesz jót nekem, pedig nem vagyok egy nagy extrovertált figura, de azért hiányzik már az iskolai környezet (osztálytársak, jó fej tanárok, egyszóval a közösség), hiába örülök, hogy sokat pihenhetek, magam oszthatom be a dolgaimat, nem kell ugyanolyan súllyal koncentrálnom nem érettségi és nem szakmai tantárgyakra, de mégis hiányzik a sok hülyéskedés, a jó közösség, még ha a napok végére teljesen leszívott mentálisan a 7-8 óra.

Mit gondolok? Megpróbálom a jó oldalait nézni, pl.: a bioritmusomhoz jobban tudok alkalmazkodni, mivel később fekszek a "szokásos"(?)-nál és fáradtan szoktam kelni iskolaidőben, tudok sokat pihenni, tudok tanulni olyan dolgokat is, amikre nem jutna idő délután vagy már fáradtan nem tudnék leülni, az osztálytársakkal mindig felmegyünk Discord-ra, ott közösen átbeszéljük a beadandókat.

Üdv: egy szakgimis diák

"Nem félek.

A szüleimet féltem, mert ők veszélyeztetettek."

Egészséges fiatalok és sportolók is kerültek már lélegeztetőre és haltak is meg. Ne csak a szüleidet féltsd, hanem a saját életed. Senki se tudhatja, hogyan fog rá hatni a vírus. Az is lehet, hogy pajzsmirigy beteg vagy csak még nincsennek tüneteid és nem tudsz róla akkor máris rosszabb a vírus hatása.

Igen félek. Aki nem, az vagy idióta vagy krónikus depressziós és szuicid.

Megoldani polgári szinten nem tudom mit lehet, de a lakbért, törlesztőrészletet be kéne fagyasztani mert ha az emberek az utcára kerülnek 10x rosszabb lesz mindenkinek.

Fogalmam sincs mivel kéne foglalkozom. Valószínüleg ha újra beindul a vendéglátás, megyek vissza mert ehhez értek.

A jövő kemény lesz, de kedvességgel, összefogással és egymás támogatásával ki lehet ebből lábalni.

Miért félnék??

[link]