Le lehet győzni a szociális szorongást?

"3 éve küzdök ellene tudatosan. ... Nehéz minden nap tartanom magam emberek között és azt mutatni, hogy oké minden. ... Bele viszem magam direkt helyzetekbe ... azt akarom elérni, hogy idegen környezetben sem szorongjak ... Tehat, hogy feltalaljam magam és magabiztos legyek."

Szerintem elég lenne, ha nem küzdenél ennyire, ha nem lenne ilyen izzadságszagú az egész, hanem elfogadnád, hogy te egyelőre (de csak egyelőre) ilyen vagy (mint millió másik fiatal ember!), és kész. Egyszerűen lazíts, ne alakoskodj, ne legyél képmutató! Képezd magad, tanulj, dolgozz, gondoskodj másokról, stb., akkor egyre több sikerélményed lesz az életben, szépen lassan felnősz, és ez magával hozza majd a magabiztosságot, amire vágysz. És ne vidd bele magadat hülye helyzetekbe! Ha érzed, hogy emberek között jobban érzed magad, akkor igen, tölts minél több időt emberek között. De olyanok között, olyan helyzetekben, akikkel és amilyen helyzetekben jól érzed magad. Ezekben a helyzetekben tudod megtanulni mindazt, amit ha úgy adódik, akkor idegen környezetben is alkalmazni tudsz majd. Nem idegen környezetben kell jól érezned magad elsősorban, hiszen azok csak ritkán adódnak. Na és, ha kicsit bénázol olyankor? Más is bénázik, nyugi. Olvassál Karinthy-t pl., meg Janikovszky-t, meg mindenfélét, hogy tudd, mások is ugyanolyanok, mint te, nincs veled semmi baj, nem kell gyógyszerekben gondolkodni. Mert nem hinném, hogy orvos mondta, hogy gondolkodj el rajta, nem kéne-e gyógyszert szedned. Akkor meg ne diagnosztizáld magadat, nem értesz te az ilyesmihez. Ha annyira zavar az egész, és úgy érzed, hogy segítség kell, mert egyedül nem bírsz megbirkózni a gonddal, akkor viszont fordulj szakemberhez, pszichológushoz és/vagy pszichiáterhez, de akkor meg rájuk hallgass, ne a gyk-ra.