Túl sok az energiám de ki vagyok merülve, hogy van ez? (lelkileg, fizikailag)

Mostanában az iskola miatt több a stressz rajtam, alig van szabadidőm. Mivel egész nyáron fizikailag megterhelő munkát végeztem, így gondolom a szervezetem igényli a több mozgást. Tesi órán nem tudom kitombolni magam, nem elég, így arra szoktam rá, hogy amint hazaérek iskolából 4-re vagy 5-re, kimegyek futni. Kb napi 5-8 km-t megyek de nem elég. Nagyon fáj már a lábam de egyszerűen érzem, hogy fizikailag nem vagyok kifáradva és ilyenkor késztetést érzek arra, hogy megüssem a falat vagy összetörjek valamit, nagyon ingerlékeny vagyok, bármin ki tudok törni, ez vagy kiabálás vagy sírás formájában jön elő. Szellemileg nagyon is el vagyok fáradva de így sem tanulok annyit amennyit kéne. Vitaminokat szedek, azzal nincsen baj. Mostanában egyre inkább érzem, hogy sokkal intenzívebben előjön a szeretethiányom is és próbálom a mozgással levezetni ezt a feszültséget, de olyan mintha sosem tudnék kifáradni.

Futok, mert tele vagyok, mert fáj, mert ideges vagyok, mert szeretetre vágyom, és amikor erre gondolok, nem is érzem, hogy fizikailag fáj, csak akkor amikor megállok és már nem tudok felállni az izomláztól. De még akkor is érzem, hogy van bennem és ki kell adnom csak már az izmaim nem akarják. Nem tudom mihez kezdjek, mit kéne csinálnom és hogy rendben van-e ez így.

18/L