Akaratlanul formálódik a személyiségem és kényszergondolataim vannak. Hol keressek átmeneti megoldást? Van-e lehetőségem beszélni valakivel erről?

Most egyedül vagyok, nincs kivel beszéljek, nincs ki elterelje a figyelmemet. Van egy fejnélküli figura, akit rendszeresen magam elé képzelek. Egy ideig csak este jött, de mostmár napközben is bevillan a képe. Kényszergondolatok, álmodozás órákon át megy. Nagyon élénk a fantáziám és úgy érzem, hogy valami a toronyban megzavarodhatott. Sokkal csendesebb vagyok és nincs semmi kedvem beszélni másokkal. Sokszor csak magam elé bámulok és olyankor a kedvem semmilyen, akváriumszerű lesz.

Olyan mintha akaratlanul formálódna a személyiségem, csak rossz irányba, a saját hangom is csak mondja a dolgokat. Egyre durvább dolgok felé megyek és beleszívódnak az agyamba. Egy rajzfilmet nem tudok megnézni anélkül, hogy hirtelen ne valami groteszk képpé változzon a képernyő. Hirtelen villannak be a képek és gyorsan tűnnek el, ilyen villódzóak.

A fejem fáj, szédülök, enyhe nyomást is érzek kétoldalt. Ingerlékenyebb is vagyok. Naplóba írogatom ezeket dátummal és rajzokat is csatolok melléjük. Tanulás is nehezebben megy, de bírok vele. Jelenleg nem rendel orvos, nem is lenne lehetőségem elmenni vagy online keresni egyet. Átmeneti időre keresek megoldást, viszont nem tudom hol keressem. Semmiképp sem szeretném, ha a személyiségem abba az irányba alakulnak, amerre a hang és gondolatok vezérlik. Jó lenne, ha tudnék erről beszélni valakivel, de erre most nincs lehetőségem. Magam próbálok következtetéseket levonni, de nem vagyok képzett pszichológus, terapeuta, nem tudom kezelni magamat.