Kiégtem? Túlvállaltam magam?

Dolgozom minden hétköznap, emiatt ingázok + egyetemi órákra járok (azt ugye itthon), egy új nyelvet tanulok magántanárnál, illetve egy civil szervezetnél önkénteskedek.

Úgy érzem, hogy a hétvégékért élek, egyre távolabb kerülök a barátaimtól, nincs kedvem velük lógni, fáradt vagyok. Októberben lett vége az első szerelmemnek, néha nagyon hiányzik, teljes ürességet érzek legbelül, emiatt akartam most minden mással elfoglalni magam. Azt kívánom bárcsak lenne valaki mellettem, de kapcsolatot nem akarok és semmit sem teszek azért, hogy a barátaimmal szorosabb legyen a viszonyom.

Ma hazajöttem munkából és két órán keresztül csak feküdtem és zenét hallgattam, közben voltak öngyilkos gondolataim (amiket elhessegettem, tudom, hogy nem megoldás, nem tudnám hátrahagyni a szeretteimet).

Jártam pszichológushoz is, apukámmal való kapcsolatom miatt, de azt kaptam "házifeladatnak", hogy írjak le mindent amit mondanék neki, ez 4 hete volt, de még hozzá se kezdtem.

Csak hisztizek és túlreagálom? Vagy normális, hogy mindent túl soknak érzek és elfáradok?

Úgy érzem egy mókuskerékben ragadtam.