Letezik olyan ember, aki segitsegert ment pszichiaterhez, de az hosszabb idore tonkretette az eletet gyogyszerekkel, ha igen, mi tortent?

Nekem volt ilyen

Hónapokig nem volthajlandó gyógyszert váltani. Muszáj voltam azt szedni amire ő kijelentette, hogy jó. Ìgy a bipoláris zavarom epizódja miatt, ami elkerülhető lett volna, vagy legalábbis enyhébb lefolyású, elveszítettem azt a pozíciót amiért évekig harcoltam, két éve az enyém is volt. Amikor konkrét terveim voltak öngyilkosságra sem volt hajlandó változtatni. Mindez 5 hónapig tartott. Soha többé nem bízok egyikben sem.

Jelen.

Isotretinointől lett átmeneti pszichotikus depresszióm, és a kapott gyógyszerek jól elcsesztek mindent. Vagyis úgy mondanám, még rosszabb lett a dolog.

Mondjuk nemtudom alapból mennyi idő alatt ürült volna ki, de ezek a cuccok nálam nagyon durva dolgokat okoztak, és szinte nem is emlékszem arra az időszakra. Ki voltam ütve, de voltak rohamaim, esti hallucinációk, tévképzetek.

Amiket kaptam: nyugtatók, többféle antidepresszáns, antipszichotikumok, Lamolep.

Őszintén szólva ezek nagyon durva szerek, és ha valaki megfogadja a tanácsom, ne szedje. Komolyan, ha vagytok olyan állapotban, hogy gyakorin olvassátok ezt a választ, akkor nincs rá szükségetek mert nem vagytok katatón/mániás/más pszichotikus állapotban.

Azóta már elmúltak a dolgok viszont sokkal szorongósabb alkat lettem és időnként alvásparalíziseim is vannak. Ezek azelőtt egyáltalán nem voltak rám jellemzők.

Ja és amúgy az életemre milyen hatást gyakorolt?

Betalált akkoriban a (mostmár) exem, aki csodásan kihasználta az állapotom és rávett mindenféle undorító dologra, kibuktam az OKJ-ról, majdnem kidobtak otthonról mondván hogy ők ilyen dilinyóst nem akarnak látni.

Abbahagytam ezeket a szarokat, összeszedtem magam, befejeztem az iskolát sőt tovább is tanultam, rendeztem a kapcsolataim, azóta a szemét exemtől is megváltam. Szóval van megoldás.