Élek? de csak úgy hogy levegőtveszek... inkább csak létezem.. se létezni sem élni nem akarok. Többi lent.
Oka: Mindig a súlyommal vannak gondok, nem vagyok kövér, de van rajtam háj. Csúnya az arcom,puffadt, apámra hasonlítok külsőleg ( vagyis azt mondják hogy a szemem, a szem pedig a lélek tükre) őt mindennék jobban Utálom, Rühellem, Gyűlölöm!!!
Utálom azokat akik sanálnak, van egy ilyen személy a környezetemben. Nem hallgatok akárkire, pl mk társra.
Nem tudok társaságba járni,mert félek az emberektől, egész nap szorongok azt sem tudom milyen vagyok valójában.
Nem szeretek senkit (kivéve a macskáimat) mert engem sem szeret senki sem.
Soha nem volt még barátom, 24 éves vagyok, ismerősömnek aki velem egy idős, már van 2 gyereke.
Nincs munkám, majd hívnak ha mehetek, ettől elkap az ideg ha erre gonddolok..
válasza:
válasza:Szerintem testképzavarod van. Pl. rajtam is van + 10/15 kiló (160cm 70kg) de nem leszek emiatt dühös magamra, és nem fogom utálni a testem. Szimplán egyéni preferencia, hogy most elkezdtem az edzést, mert le akarok picit fogyni és javítani az állóképességemen. De az sem lenne gond, ha elfogadnám magam így, ahogy most vagyok.
Te nem az apád vagy, hamarabb pszichológust javasolnék, mint fogyást.
Járok pszicológushoz, szerdán megyek pszichiáterhez is. Nem tudok emberek között lenni, úgy 4-ik osztályban kezdődött hogy nem merek enni emberek előtt, ez kb 21 éves koromig tartott. Sokáig nem mertem pólóban lenni 40 fokban is, hosszúujju volt rajtam. A suliban alig beszélek, szorongok 0-24-ben. Nem tudok kérdezni, pl ha valaki mesél valamit, olyan mintha lefagyna az agyam a másikfélnek meg azt hiszi hogy engem nem éredekel a mondandója.
Nem járok sehova. Se buliba, se koncenrte, boltba ha menni kell kétszer meggondolom mennek e.Faluban, ismernek gyerkkorom óta, de amióta anyám meghalt én csak 1-2 évi jártam ki. Inkább a szeretetet kerestem, de nagyon megváltoztam már nem voltam az a kislány aki sovány(13évesen 158cm 58 kg, előtte 47 körül voltam), csúnyánbeszélte nem hittem istenben (előtte igen)
Dühös vagyok, nincs senkim az biztos. A mamámat ápolom, apám meg mindig piszkál. A faluban fogyatékosnak néznek. Mindent meg akarnak magyarázni: pl hogyan mit főzzek. Folyamat kérdezgetik járok e még dolgozni (azt mondták nem fogom sokáig bírni. Hát nekem nincs kedve többé velük beszélni. meg mondják h ne legyek ilyen hanem legyek életrevalóbb stb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!