Boldogtalanság. Nem bírom már. Mit tegyek?

Sziasztok! Màr kiírtam egyszer hasonló kérdést, de nem találkoztam olyan emberrel, aki hasonló cipőben jár.

Szóval a helyzet a következő:

Boldog gyerekkorom volt, a szüleim normálisan bántak velem, nem voltam annyira barátkozó tipus, de ez nem zavart és teljesen vidám élettel teli gyerekkor volt.

11éves voltam, amikor arra ébredtem, hogy egyszerűen nem érzek érzelmeket (boldogság, vidámság stb.) Elmondtam a szüleimnek is és ők arra gondoltak, hogy biztos a serdülőkornak köszönhetem és elfog múlni. Nem múlt el. Kb. 15 lehettem amikor kórházba mentünk pszichiáterhez, aki különböző gyógyszerekkel próbált "visszahozni", végül is nem sikerült. Azóta már 23 éves vagyok. Sikerült sok minden az életemben, 2 szakma, érettségi, jogosítvány, de igazából semmi nem vidít fel. Vannak és voltak barátaim akiknek bármit elmondhatok. Jártam bulizni, szórakozni. Hiába kapok bármilyen külső igert, nem érzek semmit. Nincs olyan egy másodpercre sem, hogy jujjj most de jól éreztem magam. Egy kisiklott vonatnak érzem az egész életem és már ez annyira rá ment az életemre, hogy igazából nem akarok már semmit sem az élettől.

Nem találok hasonló választ, ezért is írtam ki többször.

Nagyon szépen köszönöm, ha végig olvastad.

23/f