Mi lehet a bajom, ha ilyen jó életem van?

Ez nem depresszió, mert "Sokat szórakozunk. Stb. Stb.".

"Rossz kedv, feszültség és idegesség érzet" Ez tipikusan nem a depresszió.

"veszekszem a párommal olyankor" Ez belső feszültséget mutat vagy a pároddal van bajod (csak gyáva vagy beismerni magadnak).

"nem akarok semmit csinalni, csak feküdni." Mert idegileg kimerülsz.

Valami hiányzik neked: másik karrier; előrelépés a jelenlegiben; egy hobbi, amit nem csinálhatsz térdsérülés miatt; gyerek vagy ilyesmi(k).

Ezt úgy tudod kideríteni, hogy lenyugszol (lefekszel, nem csinálsz semmit, és nem gondolsz semmire, és azt figyeled, hogy mi bukkan fel a gondolataidban, és mit érzel azzal kapcsolatban, és ezen kezdesz el gondolkozni). Vagy ugyanezt teszed meg terapautánál, aki nem hagy téged terelni, míg saját magadat hathatósan engeded félrebeszélni. Én is ezt csináltam/om.

Egyszerűen unatkozol, az se jó ha minden megvan és nincs semmi cél.

Sőt az a legjobb ha valamiért küzdeni kell és akkor nincs depresszió.

Nem teljesen húzható rá az emberre ez a kísérlet [link] de van alapja. A túl nagy jólét (pontosabban a viszonylagos tétlenség) miatti unalom miatt az ember vagy unalomba vagy nemritkán ön- és közveszélyes kalandokba bonyolódik (chicken race stb.).

Azt már többen igazolták, hogy az emberi psziché alapvetően küzdelemre és munkára van beállítva, ha nincsenek kihívások, az tényleg depresszióhoz vezet. Le kell kötni az energiákat. Nem hiába mondta Pangloss mester, hogy kell mindenkinek egy kert, amiben munkálkodhat, csak akkor ezt még nem tudták pszichiátriával alátámasztani.