Tanácstalan vagyok. Mit tegyek?

Sosem hallgat meg senki és mindig elfojtom magamban a problémáim. Ha valaki nekem mondja el hogy épp mi a baja, akkor én mindig meghallgatom, és próbálok tanácsokat adni, de ha rólam van szó akkor csak simán írnak rá egy emojit.

Egész nap a szobámban vagyok. Ha kimegyek a szobámból, akkor egyből valami miatt le vagyok baszva vagy piszkalnak. Ezek miatt ideges leszek, meg teljesen elmegy az eletkedvem, de nekik ez csak "vicc".

Meg ami még bánt az az, hogy van irl egy barátnőm, de ő csak suliban meg suli után szokott velem lenni. Ha nyáron írok neki akkor látszik az írásán, hogy egyáltalán nem érdeklem őt. Interneten van pár barátom, velük is el lehet beszélgetni, de komolyabb dolgokról nem nagyon.

Meg még annyi, hogy önbizalomhiányos is vagyok, meg szorongok. Az arcomat napközben smink nélkül nagyon ritkán tudom csak elviselni. Mindig be vannak duzzadva a szemeim, meg karikasak is. A fogaim sem szépek, de anyám nem visz el fogorvoshoz. Fuleim kicsit elallnak, azt is utalom. A testemen is vannak olyan dolgok amiket nem szeretek, de azokon nem nagyon tudnék változtatni.

Egész nap stresszelek, átlagosan 4-5-6 órát szoktam aludni egy nap. Van hogy 4kor alszok el és 11kor kelek, meg olyan is, hogy 0:30 meg hogy 5:30kor kelek. Volt már hogy suli időben összesen 3 orat aludtam és tok jól elvoltam egész nap.

Szóval valami tanácsot szeretnék kérni, vagy valami nyugtató üzenetek is örülnék most.:)