Mit mondanak a prevenciós vonalon, érdemes felhívnom?

Mit csinálnak ott velem, van bármi értelme betelefonálni, azon kívül hogy elmondanak egy betanult sablon szöveget teljesen érzelemmentesen?

29 éves, teljesen normális srác vagyok, legalábbis kívülről ez látszik. Vannak barátaim, akikkel jól elvagyok, jól érzem magam társaságban, bárkivel megiszom egy kávét jó hangulagban. Szóval depressziósnak semmiképp sem mondanám magam. Mégis érzem, hogy valami nem oké. Gyakran gondolok az elmúlásra, és hogy talán jobb is lenne, mint ami most van. Nem vagyok magányos, nincs szerelmi bánatom, vannak szerető szüleim, szóval semmi komolyabb okom nincs rá, de mégis ilyen hülyeségeken jár az eszem, főleg amikor egyedül vagyok. Mintha egy álarcot hordanék az utcán, amit este négy fal között ledobok magamról. Szóval valami biztos nincs rendben, de nem tudom, hogy kellene-e ezzel valamit kezdenem, vagy ez csak valami belső vívódás. Mindig is bennem voltak ezek a gondolatok, de mostanában valamiért erősebb. Na mindegy, már az is jól esett, hogy ezt kiírtam magamból.