Mit tehetek, ha gyógyszerfüggő vagyok, ezáltal pedig korlátozottak a lehetőségeim, ha még vannak egyáltalán?

Rászoktam tavaly a benzodiazepinekre, nem voltak mentális gondjaim, de segített az alvásban. Hirtelen abbahagytam a szedésüket, pokolian rosszul lettem, nem igen tudták az orvosok az okát, az elvonási tünetek teljes spektrumát megtapasztaltam, ezért visszakaptam és azóta szedem(vagy 5 féle bnezot szedtem azóta).

Jelenleg beállították hosszú felezésű idejűre, tehát lassan tudom csökkenteni és hónapokon belül el fogom tudni hagyni, ebben állapodtam meg a kezelőorvosommal, és úgy tűnik működik.

A probléma az, hogy feléltem a megtakarításaimat, elvesztettem eközben a munkahelyem, és minden dózis csökkentése után akár 1,5 hétig hihetetlenül rosszul vagyok. Apámtól függök anyagilag és vele lakom, de lehetetlenné vált az együttélésünk, mert egyszerűen ott rúg már belém, ahol tud (például felszólított, hogyha nem megy az élet egyedül, akkor lecseréli a zárat és menjek, legyek öngyilkos), természetesen semmi anyagi támogatást nem várhatok tőle, jelenleg nem áll velem szóba, ami nem tudom, hogy jó-e vagy rossz, de nem leszek képes arra, hogy tovább folytassam vele az együttélést, ami már teljesen a végleteken túl van.

Egészen durva elvonási tüneteim is vannak, akár 150 fölé megy a pulzusom, vagy sorozatos pánik rohamaim vannak, amik persze elmúlnak a dózisok csökkentése után, de nem tudom ilyen nyomás alatt tovább folytatni a gyógyszernek a csökkentését.

Vagy utcára fogok kerülni, vagy a temetőbe, ezért utolsó gondolatom az volt, hogy befekszem egy kórházba, ahol leszedik rólam, illetve segítenek benne, de a saját városomba nem akarok bekerülni a pszichiátriára(érthető szerintem), azután pedig onnan munkát keresnék külföldön, majd elhagynám az országot, ha a gyógyszer csökkentése lezajlott. Ismertek olyan helyet, ahol ebben partnerek lennének? Vagy esetleg egy megoldást a szituációmra?