Ez szociális fóbia?

Sziasztok! 19 éves lány vagyok, az éven fogok érettségizni és októberben lesz a szalagavatóm. A problémám az,hogy nem akarok táncolni. Már szóltam, hogy én semmiképp nem szeretnék, de kötelező. Ha rágondolok már most a sírás kap el, nem szeretnék ott lenni, nem szeretnék táncolni. Már azon is elgondolkodtam,hogy félre lépek, hátha kimegy a bokám.

Mindig is ilyen voltam. Egészen pici korom óta nem vagyok biztos semmiben, a legkisebb dolgoktól is félek. (Pl.: elküldtek,hogy szóljak az egyik tanárnéninek és én nagyon féltem, hogy mi van ha azt a tanárnénit nem is úgy hívják, én tudom rosszul és beégek).

Minden kötelező szereplésen rontottam, hiába voltam/ vagyok jó tanuló és tanultam meg a szöveget, mindig belesültem, mert akkor, ott nem jutott eszembe, rettegtem és soha nem akartam részt venni ezekben.

Ezek a dolgok nem csak az iskolában állnak fenn. Utálok telefonálni, ha idegen szám hív, inkább a barátommal vetetem fel, valamint, ha olyan ismerős hív akitől “tartok” azt sem szívesen veszem fel. Ha egy “tanult” személynek, akivel nem baráti a viszonyom,írok üzenetet,minimum 10x elolvasom és mindenkit megkérdezek körülöttem,hogy jó e így. Ha a legkönnyebb szót írom csak le (pl: köszönöm) azt is át olvasom legalább 5x, biztosan helyesen írtam e. Ha valakivel beszélgetek, egésznap azon kattogok, vajon nem mondtam e rosszat, nem voltam e tiszteletlen, mivan ha nem értette,hogy gondolom és ezt sértésnek vette. Ha mások előtt kell olvasnom, olyan leszek mint aki nem tud folyékonyan olvani, nem tudom kimondani a szavakat. Nem szeretek emberek közt lenni, főleg új emberek közt, nem szeretek semmit kikérni és még sorolhatnám. Szóval nem szeretnék az első sorban táncikálni, ezzel magamnak hatalmas stresszt okozva. Valamint valószínűleg kényszerbetegséggel is küzdöm, nagyon rossz gondolataim vannak, betegségeket gondolok össze, a szeretteimmel, majd folyamatos imádkozás,hogy ne essen semmi bajuk. Nagyon nagy lelki teher ez nekem. Viszont senki nem érti ezt meg.

Ez lehet szociális fóbia? Vagy csak be akarom magamnak beszélni? Ha elmegyek pszichológushoz/ pszichiáterhez tud nekem papírt adni róla? Azzal kivonhatom magam ezalól? Előre is köszönöm a választ mindenkinek. Ne haragudjatok, ha valami hibás. Most nagyon kimerültem, legalább egyszer ne kelljen végigolvasnom ugyanazt 100x úgyis anonim vagyok . Köszönöm!