Ezek pszichopátiára utaló jelek?

Több szinten is félelmetes számomra, amit írsz, talán a legfélelmetesebb az, hogy a rendőrség szerint minden oké veled.

Aki állatokat kínoz, abban nem fejlődött ki sem magától, sem senki nem fejlesztette ki benne az empatikus érzéseket, amely még állatoknál is alapvetően természetes egymás iránt, de még más fajok iránt is.

Nem vagyok szakember, de én rögtön pszichopatára tippelnék, vagy még ha nincs is ilyen diagnózisod, a legjobbak az esélyeid, hogy az legyél, konkrétan bűnöző, gyilkos. Írom mindezt csak és kizárólag személyes véleményem alapján, sorozatok nézése és némi pszichológia tanulása után, én inkább másod- és harmadvéleményeket kérnék a normalitásodat alátámasztó diagnózisokra és neki is kezdenék egy mélyebb terápiának, ahol még van esélyed megérteni a saját fájdalmaidat, amelyek ezeket a társadalomban könnyen elítélhető gondolataidat, pláne tetteid motiválják, hiszen ha érted a saját fájdalmaidat, talán megtanulhatod el is fogadni azt, annak ellenére, hogy a nevelőidtől ezt minden bizonnyal nem kaptad meg, nem kaptál elég példát és én hiszek benned, hogy jó útra is térhetsz, de ahhoz határozott elköteleződés szükséges. Pont nem rég olvastam azt a mondást, hogy minden fájdalmunkat úgysem vagyunk képesek az életben meggyógyítani, ergo ne is próbáljuk.

Ide is kiírhatnád magad névtelenül, mert engem pl. tényleg érdekel, hogy milyen körülmények között születtél és nőttél fel főleg iskolaérettségedig.

Akár beteg vagy tényleg, akár a körülményeid áldozata, egyikről sem tehetsz, ám tehetsz az ellen, hogy ezek a kora gyerekkori sérüléseid vagy a születési rendellenességed még rosszabb utakra vigyen.

Ez inkább szociopata, nem? Én is laikus vagyok.

Bogarakat, csigákat én is kínoztam gyerekkoromban, aztán nálam ez "kinevelődött".

Jó lenne, ha elmondanád mindezt pszichológusnak, mégpedig azért, mert talán tudna segíteni rajtad! Ez nem csak magad miatt lenne fontos, hanem a többi ember és más lények miatt.

Lehet, hogy volt valami borzalmas élményed gyerekkorodban, amit ha fel tudnál dolgozni terapeuta segítségével, akkor jobb állapotba kerülnél, nem kéne félned attól, hogy ártasz valakinek és ezáltal te is veszélybe kerülsz.

Hogy kiírtad ezt a kérdést azt jelenti, hogy mégis felelős ember vagy! (Szerintem már ez kizárja, hogy pszichopata lennél.) Ez fontos, és értékes tulajdonság! Próbálj ehhez a döntésedhez ragaszkodni.

Sokunknak van valamilyen "démona", amit meg kell tanulnunk kezelni, a társadalmi normákhoz igazítani.

Én a helyedben pszichológussal kezdenék el dolgozni, a gyermekkori élményekről beszélni. Jó lenne, ha ezt megtennéd magadért! Ha egyedül nem mersz elmenni, kérd meg egy barátodat, hogy kísérjen el.

Hány éves vagy?

Milyenek voltak a szüleid? Milyenek voltak a körülmények otthon?

Én magamról azt tudom, hogy két évvel ezelőttig (48 éves koromig) azt hittem, hogy tök jó gyermekkorom volt. Ami igaz is, viszont volt néhány rossz élményem, körülmény, ami eléggé elcseszetté tett.

Az elhanyagolás rész mennyire volt igaz rád?

[link]

[link]

Valami bosszúvágy nem dolgozik benned, amikor rombolni, kínt akarsz okozni?

Keserűség?

Vagy miért rombolsz, amikor rombolsz? Ha nem jelent semmit, akkor örömöt sem ad? Hogy van ez nálad?

Irigység, hogy ne legyen szórakozóhelye másnak? Miért pont a szórakozóhely a célpont? Ott szórakoznak, és te nem tudsz szórakozni? Csak találgatok.