Szülők nem vesznek komolyan, pszichológusra nincs pénz. Hogyan tovább?

Sziasztok! Nem szeretném senkinek elrontani a napját vagy lelkileg megterhelni, így kérlek, ha nem vagy olyan mentális állapotban hogy egy ismeretlen problémáiról olvass, lépj vissza.

Jelenleg 17 éves vagyok, 11 éves korom óta küzdök különböző mentális problémákkal, depressziótól kezdve evészavaron át lehetséges OCD-ig. 12 éves koromban jártam pszichológushoz, viszont nem tudtuk tovább fizetni, körülbelül 1 év után ott kellett hagynom.

Tulajdonképpen már "hozzászoktam" a betegségeimhez, és szinte normálisnak tekintem őket. Mégis vannak pillanatok amikor a szokásosnál is több segítségre van szükségem, mint most - minden egyszerre szakadt rám, és nem úgy érzem, képtelen vagyok magamon segíteni. Beszélgetek emberekkel, vannak olyanok akikre mindig számíthatok, mindenféle mental health appokkat használok, viszont semmi nem segít. Szeretnék eljutni egy szakértőhöz, azonban a környezetem nem támogat.

Édesapámra nem számíthatok, édesanyám nem vesz komolyan, fogalma sincs ki a fene vagyok és miért olyan, amilyen. Egyszerű tizenéves hisztériának tudja le a (diagnosztizált) betegségeimet, és normálisnak tekinti, hogy képtelen vagyok élni, hiszen "neki is szar volt az élete", teljesen érthető hogy egy 17 éves nem akar semmit kezdeni az övével. A jegyeim mindig is jók voltak, és bajba sem kerültem, így kevésbé sem érdekelhetné hogy vagyok, amíg kívülről mintagyerek vagyok, neki édes mindegy. Sajnos még ha érdekelné is, még ha látná is, nem vagyok elég stabilak ahhoz, hogy egy pszichológust vagy pszichiátert megfizessünk. Ezért nem hibáztatom. De még csak próbálkozni sem próbálkozik, és én már tényleg nem tudom, mit kezdjek.

Komolyan elgondolkodtam öngyilkossági kísérleten, mert ha nem is sikerül, legalább komolyan vesznek. Legalább kórházba visznek. Magyar egészségügy ide vagy oda, szívesebben lennék bezárva egy lepukkant pszichiátrián mint hogy tovább folytassam a tettetést.

Ha valaki járt már hasonló cipőben, és végül megkapta a segítséget, amire szüksége volt: Hogyan? Mi a történetetek? Mit tudnék tenni ezen a ponton, hogy komolyan vegyenek?

A másik aggodalmam, hogy hiába szeretnék szakértőhöz fordulni, hiába nem bánnám ha bezárnának, nem akarok kihagyni egy évet. Most vagyok 11.-es, idén már számítanak a jegyeim, és egyszerűen muszáj jó pontokat szereznem. Mégis, talán hajlandó vagyok feláldozni.

Bármilyen tippet, tanácsot hálásan köszönök. Legyen szép napotok <3