Limerencia + pszichózis! Mit lehet vele kezdeni?

Régebben már jártam pszichiáterhez, meg pszichológushoz… Meg csoportterápián is voltam párszor, + még gyerekként 2 alkalommal voltam bennfekvős pszichiátrián 1-2 hétig, igaz akkor még elég más problémával.

Igazából soha nem kaptam gyógyszert és mindig azt mondták, hogy viszonylag normális vagyok…

Semmit nem diagnosztizáltak nálam.

De nyílván nem vagyok az, mármint normális.

A problémám az, hogy nagyon vonzódom a (lakásos) prostituáltakhoz, de elsősorban érzelmileg… De úgy, hogy nem is ismerem Őket (nyílván).

Gyakorlatban nem vagyok szexfüggő, vagy örömlány-függő mivel a 7 év alatt, hogy nagykorú vagyok, összesen 5 alkalommal voltam.

De gondolatban rá vagyok állva nagyon a témára…

Minden második nap órákig bújom a hirdetéseket, olvasom az értékeléseket, stb.

Még soha senkit nem zaklattam gyakorlatban, nem mutattam ki soha, hogy érzelmileg vonzódom, mivel ez tabu a prostiknál és tiszteletben tartom… Vissza sem megyek ugyanahhoz a hirdetőhöz, mert azzal esélyt adnék a problémám eszkalálódására. Bár attól nem tartok, hogy valaha bárkit is zaklatnék, mert nem vagyok olyan típus, nem vagyok matrica… Ha valaki iránt romantikus érzelmeim alakulnak ki, akkor azt előrébb valónak tartom, hogy Ő boldog legyen, mint hogy én része legyek az életének és ezekből a tipikus stalkerekből ez hiányzik.

Meg ugye ez nem igazi vonzalom, hanem tévképzet, amit szerencsére tudok. Értem, hogy nem is ismerem (csak ugye én senkit se ismerek, semmilyen mélyebb szociális kapcsolatom nincs és nem is volt soha)

Nagyjából értem a saját érzelmeit ezzel kapcsolatban, a pszichoanalízis például szerintem lehet hogy felesleges, mert elve őszinte vagyok magamhoz és elég hosszan le tudnám írni ennek az egésznek az okait és hogy miért alakult ki…

Talán a megoldást is tudom rá, az a baj, hogy nem igazán szeretném ezt a vágyakozó érzést elengedni…

Sok mindenben motivál a limerencia és segít felkelni mindennap… Meg fejlődni. Nem tudom mi lenne, ha nem lenne többé ez az érzés. Mi motiválna bármire is?

A pszichózis az enyhe, de néha azt érzem pár pillanatra, hogy olyan dolgok lehetségesek amelyek irreálisak, pl. olyasmi gondolataim vannak, hogy 5-10 éven belül milliárdos leszek és felépítek egy olyan perszónát aminek nem tudnak ellenállni a fizetős lányok…

Persze tudom, hogy ez nem igazán lehetséges.

És ezt szerencsére gyorsan el tudom hessegetni és nem befolyásolja az életem, de lehet hogy erre kéne valami gyógyszer, mert ilyenkor érzem ahogy elveszítem a kapcsolatot a valósággal.

Én volt, hogy ezt már így, csak sokkal részletesebben elmondtam pszichiáternek, de nem találja súlyosnak az állapotomat, sportot meg vitaminokat ajánl, meg hogy oldjuk fel a szociális szorongásom, mert ha lesznek normális emberi kapcsolataim, akkor ezek az érzelmek megszűnhetnek… Én nem tudom.

Ti mit gondoltok?

Van aki volt hasonlóan?

A limerencia érzést itt és most meg tudnám szüntetni, csak után szerintem összetörnék, a függője vagyok ennek az állapotnak.

Jól érzem, hogy kéne gyógyszer?

Most majd megyek egy fizetős pszichiáterhez valamikor, neki vessem fel a gyógyszert?