18 éves lány vagyok 8hónapja vagyok "pánikbeteg" Most autogén tréninget tanulok. Szerintetek jó? Van kiút ebből és hogyan érhetem el? Vannak olyanok akik kigyógyultak? És hogyan? Van értelme a gyógyszernek? Egy motivált eltökélt 18 éves lány

Igen, van kiút. Az autogén tréningről nem tudom azt sem hogy eszik-e vagy megisszák, de a cipralex + nyugtató nekem használt, még úgy is hogy az előírt idő helyett jóval rövidebb ideig szedtem. A Cipralex szedésének elkezdésekor jelentkezhet átmeneti tüneterősödés, de az elmúlik, ráadásul napi fél nem is nagy adag. Nekem legjobban az használt, hogy el tudtam hinni magamnak, hogy nem fogok megfulladni vagy meghalni csak úgy minden előzmény nélkül, ettől kevésbé lettek hevesek az un. pánikrohamok. Mondjuk jó ha van valaki a közeledben akivel tudsz kommunikálni amikor éppen a "rosszulléted" van. Én mondjuk nagyobb boltokba vagy egyetemi előadásokra nem bírtam bemenni, de az is elmúlt.

Szóval ne aggódj, ezt a problémát simán meg tudod (vagy tudjátok az orvosoddal együtt) oldani. :)

Én ugyanígy voltam mint te. Nekem nagyon erős pánikbetegségem volt, generalizált szorongással meg fóbiákkal. Elsőnek az segített, hogy kimondtam a félelmemet, amitől kezdődött a rosszullét, amitől pánikoltam. Hál'Istennek nagyon jó volt a pszichiáterem, hittem a gyógyulásban és a gyógyszerben, ami meggyógyított, és hihetetlen sokat segített. Hidd el ez a betegség nagyrészben kémia (a szerotoninról biztos beszélt neked az orvos). Szóval szedd a gyógyszert, és legyél erős!!! Legyél benne biztos, hogy 100 %ig ki lehet jönni belőle, és ha elmúlik, majd olyan lesz mintha nem is lett volna soha ez a rémálom. Itt vagyok rá élő példa. Az autogén tréning az ellazulást segíti.

Nem tudom te milyen szinten és mennyit szenvedsz, én konkrétan a poklot jártam, kemény leckét kaptam az élettől...megtanultam egy életre, hogy 8 diploma sem ér annyit, hogy stresszeljek, márpedig a tartós és intenzív feszültség megbosszulja magát.

Neked is el kéne gondolkodni ezen:) Hogy ér annyit egy sz*ros dolgozat, hogy beteg legyél?

Az meg nagyon jó szintén, hogy jól akarsz tanulni, érvényesülni akarsz, de ennek érdekében csak ennyit tegyél hogy tanulsz, élvezettel művelődsz, de ne vigyél bele ilyeneket hogy megfelelési kényszer meg rágörcsölsz...a szorongással nem szabad szórakozni.

A pszichiátered adhat kognitív pszichoterápiát, a pánikra ez a legjobb. Elmondja az orvos a kémiáját ennek az egésznek, hogy a pánik egyfajta téves riasztás, mivel tök ártatlan helyzetekben spannolja fel magát a szervezet, amiket tévesen veszélynek minősít.

A buszpánik is el fog múlni:) Én nem utaztam 2 évig, most meg megyek heti 2szer 200 km-t egyedül, pedig olyan is volt mikor beteg voltam, hogy megláttam a buszt és ott estem össze.

Szóval hit, kitartás, és sok sok beszélgetés!!! Beszélj nyíltan az érzéseidről, magadról, beszéld ki magad!!

És rendbe jössz teljesen, mert látni hogy intelligens vagy és széles látókörű.

A gyógyszert meg nem kell ellenezni, ha kell akkor kell. Csak segít:)

Mielőbbi jobbulást!!

www.neuroptim.hu

itt megtalálhatod a kiutadat,javarészt gyógyult pánikbetegek oldala!

Mondjuk megbeszélhetnéd valamelyik osztálytársaddal hogy találkoztok valahol és együtt mentek az iskolába, ha közben beszélgettek akármiről akkor nem (csak) a félelmeiddel fogsz foglalkozni.

Ha meg nem feltétlenül fontos neked személyesen beszélgetni róla akkor biztosan találsz a neten olyan fórumot ahol hasonló gondokkal küzdők beszélik meg a dolgaikat. Pl. rágooglezol arra a kifejezésre hogy "pánikbetegség fórum" és már meg is vannak. :)

Ismeretlenül, arc nélkül úgy sincs zavarban az ember, meg lehet beszélni mindent.