Kellemetlenül érzitek/éreznétek mentális betegségetek miatt mások előtt?

igen, eléggé :S akiknek elmondtam eddig, azok onnantól olyan furán néztek rám, meg szerintem alapból is eléggé lenézik a mentális betegségeket, akinek nem volt azok hajlamosak arra, hogy nem veszik igazán betegségnek, csak valami olyasminak amit majd kinő az ember

22/F

Hát néha igen, de mostanság úgy fogom fel, hogy aki elfogad, ezzel együtt is elfogad, aki nem annak úgy is mondhatok bármit :P. Persze az, hogy félpercenként nézegettem, hogy hol van a műhold, és hova várható a leesés kicsit fura volt számukara xD, azóta is ezzel poénkodnak, node mindenkivel megesik. Pl. ekkor sokmindenkiről serült ki, hogy nekik milyen fóbiáik vannak :), szóval ha jó a társaság elviselhető a dolog. Nekem a családom nehezebben fogadta a dolgot, még most is azt mondják hogy jajj ne gondolj rá ennyi az egész, jobb is lesz, de sajnos ezt hiába tudom, ha a tudatalattim nem o.O.

18/L GADos vagyok

egyáltalán nem. érezze magát kellemetlenül az, akinek a sekélyes vágyait kielégíti a napi robot, az esti tv, a közeledő nyugdíjas évek, és a halál.

27/F depressziós, drogfüggő

"egyáltalán nem. érezze magát kellemetlenül az, akinek a sekélyes vágyait kielégíti a napi robot, az esti tv, a közeledő nyugdíjas évek, és a halál.

27/F depressziós, drogfüggő"

Tehát aki él normálisan, az sekélyes. Aki meg a WC-ben reszketve magábaszúrja a drogot, az teljes életet él. Hogy miket nem tanul az ember.

"Tehát aki él normálisan, az sekélyes. Aki meg a WC-ben reszketve magábaszúrja a drogot, az teljes életet él. Hogy miket nem tanul az ember."

:) egyetértek. De abban a drogfüggő kollégával értek viszont egyet, hogy valóban sekélyes az, akinek a napi robot, az esti tv adja a teljes életet. Kivéve, ha valami olyan csodálatos munkája van, amiben megtalálta létezése célját.

Más kérdés, hogy a megoldás nem a drog.