Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Borderline-ból kiút?

Borderline-ból kiút?

Figyelt kérdés

Vszinű. borderline vagyok, bár hivatalos diagnózisom nincs, de pszichiáterem mondta hogy nagyon nagy a gond, elég rosszul vagyok. Szinte állandó a pánik, és a félelem a következő rohamtól, így iskolába se tudok járni már, néha agresszív vagyok, meg féltékeny ha látok "normális", "egészséges" embereket élni, létezni, csajozni. Iszonyatos féltékenység vagy nemis tudom mi fog el, de a lényeg hogy nekimennék és leütném. Ha nem is megyek neki, de mondjuk valamit széttörök otthon, akkor naggyon nagyon jóleső érzés fog el (megszüntettem a probléma okát). Ha anyukám szól és az nem tetszik, mert nem tudok rá hogy reagálni, akkor vonaglani kezdek. Tudom hogy súlyos, szedek is kemény drogokat rá, nem kell mondani- Attól (olanzapin, zyprexa) meg k.o. vagyok, meg hízok, meg állítólag hosszú távon több a kár mint a haszon, szóval azzal kapcsolatban is bizonytalan vagyok, aki segíthetne. Nem látom a kiutat, többször gondoltam az öngyilkosságra, nagyon sokszor. Már régóta nem érzem hogy jól mennének a dolgok. A pszichiáterem azt mondja szedjem a szert, kell neki idő, én meg azt érzem nem használ, hanem lenyom, uganakkor szeretnék jobban is lenni, és gondolom, ez segíthet. Iszonyat kettősségbe vagyok. A búra.hu oldal megszűnt, így ide vagyok kénytelen írni, mert el kell viselnem az életet valahogy. Szociális életem:0. Anyukám sokszor zsarol hogy kirak az utcára, meg "unja" hogy ennyi bajom van, csináljak valami, mert ha nem, akkor ez és ez fog történni... Remélem minden fontosat elmondtam, persze évekig mesélhetném csak a problémáim, amik lassan 7 éve megszakításokkal tartanak.

25/f



2015. márc. 9. 13:35
 1/7 anonim ***** válasza:
100%

Én is kb. így voltam, mint te, 18 és 24 éves korom között folyamatosan. Aztán sportolni kezdtem, és erőnek erejével vettem rá magam, hogy elkezdjek eljárni emberek közé. Mostanra (38/f) majdhogynem normális életet élek.


Pszichiáterhez én is jártam, sok értelmét nem láttam sem a beszélgetéseinknek, sem a gyógyszerszedésnek.

2015. márc. 9. 13:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 anonim ***** válasza:
Pszichológus tudna segíteni hosszúterápiával (pár év egy ilyen terápia borderline esetében).
2015. márc. 9. 19:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 anonim ***** válasza:
86%
A borderline nem olyan betegseg ami elmulik axsportolastol vagy attol hogy emberek koze mesz...ezt felejtse el mindenki...a volt baratom border volt es hiaba sportolt csinalt barmit ameg nem kezelik ez nem fog elmulni. Olvastam arrol h valakinek elmulik 35 eves koraban de gondolom addig nem akarsz szenvedni. Szerintem jarj el tovabbra is pszichologushoz mert hiaba gondolod ugy h nem segit de igen is sokat segithet..kivulrol allapitja meg a dolgokat:) sok borderline kigyogyult ha akarok kuldok privatban neked egy blogot amit egy border lany ir a gyogyulasairol:) es ne aggodj! Menni fog
2015. márc. 10. 06:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 A kérdező kommentje:
Igen, lehet és el is fogadom a kezelést, csakhogy most ráállítottak egy új gyógyszerre, ami álmosságot okot, meg mittomén. De a szorongásom olyan erős olykor, hogy a gyógyszer ellenére felülkerekedik. Fújtatok, zihálok, nem tudok semmit de szó szerint semmit csinálni csak várni. Meg kell erőszakolnom magam hogy legalább nyugtatót vegyek bel, de mint tudjuk a nyugtatótól nem leszek egészségesebb, se jobban, max egy kicsit kevésbé szorongok, gyógyult nem leszek. Azt vettem észre mintha ettől az új antipszichotikum (olanzapin - zyprexa) valójában csak rosszabbá teszi az állapotom, de ok, az orvos mondja, de nem tudjátok elképzelni milyen kegyetlen szar gyógyszermellékhatásokkal ülve várni hogy a kibírhatatlan fújtatás elmúljon. És kb egész nap ez megy. lehet hogy kell doki, de én ezt így nem bírom.
2015. márc. 10. 08:49
 5/7 anonim ***** válasza:
0%
Nincs belőle kiút....sajnos....én már csak tudom!!
2015. márc. 31. 11:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 anonim ***** válasza:
60%
Hidd el, többet használ, ha ahelyett, hogy gyógyszerekkel tömöd magad, mindennap elmész 6 órát sétálni az erdőbe. Ismerek embereket, akik évtizedek óta gyógyszert szednek, és folyamatosan k#rva szarul vannak, a mellékhatások meg végleg tönkreteszik őket. Minek ez? Szerintem max. némi antidepresszáns, h kimozdulj a holtpontról, ezenkívül sok akaraterő és valami értelmes tevékenység, ami lefoglal. E nélkül a két utóbbi nélkül még soha senki nem gyógyult ki semmilyen lelki betegségből, bármilyen gyógyszert szedett is.
2015. márc. 31. 11:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 anonim ***** válasza:
48%
Nincs belőle kiút....gyógyítható elméletileg hosszú évek terápiájával...de nekem arra nincs időm és türelmem...bár ha belegondolok, hogy utána valamelyest normális életet élhetnék, akkor nem is lenne nagy áldozat az a pár év....de nekem nincs türelmem hozzá. Én mindent azonnal akaró típus vagyok. Még ha azt mondanák, hogy 1 év, akkor ok....meg én nem is nagyon hiszek benne, hogy azért mert elbeszélgetek "valakivel" attól majd megjavulok. Eltűnnek a berögződött szokásaim.
2015. ápr. 1. 08:52
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!