Ez kényszerbetegség? Ha igen, van esély rá hogy elmúlik, vagy szakemberhez kell fordulnom?
Amikor kint gyalogolok az utcán, szinte egyáltalán nem merek hátra- vagy oldalra fordulni, mert állandóan attól rettegek, hogy amíg oldalra bámulok, elém kerül egy kisgyerek, én pedig nem veszem észre, s véletlenül nekimegyek, ő megsérül, én pedig börtönben végzem...
Tudom, nagyon röhejesen hangzik ez így leírva, de sajnos tényleg ezt érzem, s olyan, mintha egyre jobban hatalmába kerítene ez az érzés, borzasztóan nyomasztó, nem tudok ellazulni, szabadulni tőle. Néha kis időre csillapodik, de aztán újra érzem ugyanezt. Van erre valami gyógymód a pszichológus segítségén kívül?
válasza:Ha nem akarsz orvoshoz fordulni, akkor magadon kell segítened.
Magától nem fog elmúlni, foglalkoznod kell vele. Tudatosítani magadban, hogy ez mennyire valószínűtlen elképzelés. Szembenézni vele, és az utcán gyakorolni az oldalranézést
Beszélj gondolatban magadhoz, hogy pl lassan sétálsz, ha bárki neked is megy annak nem lehet baja ennyitől. Vagy mielőtt elfordítod a fejed nézd meg, hogy előtted kik vannak és milyen távolságban, és hogy elfordítod a fejed addig lehetetlen, hogy egy pillanat alatt ott teremjen bárki.
Szerintem fontos az önszuggesszió. Győzd meg magad róla, hogy ez egy alaptalan félelem, hisz te is azt írtad röhejes. Akkor tisztában vagy vele, már csak mélyen Tudatosítani kell.
Hozz fel érveket magadnak, hogy ez miért alaptalan félelem, hangosan kezdd el magyarázni a tükör előtt magadnak az érveket
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!