Lehetséges hogy borderlineos vagyok? Érdemes iskolapszichológussal beszélnem?

A kisgyerekkori élmények egyértelműen hatással vannak az egyén párkapcsolati mintájára.

Viszont a leírtak miatt nem lesz senki borderline, ez a személyiségzavar jellemzően az anya-gyermek kapcsolat korai (1 éves kor előtti) zavarából alakul ki. Mivel erre az időszakra nagy valószínűséggel nem emlékszel, látatlanul nem lehet diagnosztizálni.

Viszont amit leírtál, az pont elég ahhoz, hogy valamilyen személyiségbeli, párkapcsolati zavar alakuljon ki. Mindenképpen érdemes szakemberhez fordulnod, de azért azt tudd, hogy a mélylélektani kezelésekhez túl fiatal vagy, még bőven alakul a személyiséged. Az iskolapszichológusok meg amúgy sem a "szakma csúcsát" jelentik, komolyabb személyiségzavarok kezelésére nem igazán alkalmasak. Lehet, hogy később, felnőttként tudod majd csak érdemben feldolgozni ezeket a problémákat, de akkor mindenképpen tedd meg!

A 4-es válaszolónak nincs egészen igaza. A borderline kialakulásában nem csak és kizárólag az anya-gyermek kapcsolat alakulása játszhat szerepet. Sok tényezős dolog ez és még a szakemberek is csak sejtik, hogy mi áll a háttérben. Annyi biztos, hogy hozzájárulhatnak a gyermekkorban átélt traumák, az illabilis családi háttér. Egyébként nekem is pontosan ilyen volt az apám, csak engem nem vert. Az anyám depressziós volt, de "kiszámíthatóan" depressziós, de jó volt vele a kapcsolatom, tudtam hozzá viszonyulni. Persze ez sem egészséges... Apám viszont kiszámíthatatlanul instabil volt, amióta az eszemet tudom.

Engem is borderline-nal diagnosztizáltak. De! Te magadasoha ne diagnosztizáld! Ez az egyik. A másik: baromira jól eshet, ha van egy címkéd, de mivel ez egy személyiségzavar, alapvetően a tüneteidet, a mintáidat kell kezelni, nyilván, nem azt, hogy milyen címkét aggat rád az egészségügy.

Menj el iskolapszichológushoz,

Szóval... Véletlenül elküldte...

Engem is borderline-nal diagnosztizáltak. De! Te magadat soha ne diagnosztizáld!

Menj el iskolapszichológushoz, mindenképp. Az én személyes tapasztalatom viszont az, hogy igazából nem sokat ér. A legtöbb iskolapszichológus nem a pszichológusok krémje... Nekem többet ártottak, mint használtak. Esetleg családsegítőnél kereshetnél valakit. Lehet, jobban jársz. Mivel kiskorú vagy, sajnos sok lehetőséged nincs.

Hol laksz? Én Bp.-en járok egy helyre, ahol nagyon jó szakik dolgoznak, erre vannak specializálódva. Ráadásul alapítvány, szóval, ha nincs pénzem, simán meg lehet dumálni velük a dolgot. De te kiskorú vagy...

Üdv,

"borderline" lány, 26 (jól kontrollált)

tapasztalati szakértő

# 6: Szinte minden borderline családi anamnézisében szerepel az elutasító anyai magatartás az ún. "ősbizalmi" szakaszból, vagyis egy éves kor előttről. A gond az, hogy ebből a korból nincsenek tudatos emlékek, csak következtetni lehet.

Na mármost egy depressziós anya, bármennyire kiszámítható is, egészen biztosan nem tudja azt az érzelmi hátteret biztosítani, amire egy csecsemőnek (!) szüksége van. Lehet, hogy később már jó kapcsolatod alakult ki vele, de a csecsemőkori igényeidet szinte bizonyosan nem tudta kielégíteni.