Néha nem nézek az emberek szemébe amikor beszélek. Miért van ez? Nem vagyok skizofrén.

önértékelési zavar esetleg ?

nálunk a családban menyem, és az ő gyerekei ilyenek :(

sosem állják a tekintetet :(

beszélgetések alatt mindenhová néz, körmöt piszkál stb :(

rém idegesitő :(

de már gyérülnek az együtt töltött órák (sajnos) igy nem zavaró ha nem látom.

És ha tartod a szemkontaktust, közben hogy érzed magad?

Ha semmi különös, akkor valószínűleg csak nem sikerült ösztönszintűvé tenned, és odafigyelés kérdése az egész.

Ha kellemetlenül, akkor lehet oka pl. autizmus, de annak számtalan más tünete is van.

szociális szorongás esetleg?

( ez a kérdés olyan, mintha, megfájdulna a hasad és rögtön arra gondolnál, hogy nincs-e áttétes gyomorrákod :-) )

esetleg próbáld meg azt, hogy saját tükörképednek beszélsz, persze a saját szemedbe nézve!

ha mondjuk boltba vásárolsz és kérsz valamit, ott sem nézel az eladóra?

vagy csak az utcán kerülöd az emberek tekintetét?

vagy! azt is megpróbálhatod, hogy kiülsz egy padra ha ráérsz, és figyeled az embereket.

a járásukat, a ruházatukat, sietnek, sétálnak, elképzeled hová mehetnek, aztán végül kikötsz az arcuknál, próbáld meg megsaccolni a korukat, gondterheltek-e? milyen a bőrük, milyen a frizurájuk.

lassan a szemükhöz is elérsz :)

mennyi intelligencia van a tekintetükben, vagy szomoruság, vagy vidámság......

meg lehet ezt tanulni :)

talán azért lehet ez Veled, mert valamikor zavarba hoztak valamivel, vagy nagyon alacsony az önbecsülésed.

más: mindig egyenes tartással közlekedj, igy szinte erőlteted magad, hogy előre nézz, a Téged körülvevő világot szemléld, és ne a földre szegezd a tekintetedet.

A tükörrel való kontaktus szerintem legyen az első :)

jó barátkozást magaddal, és az emberekkel :)üdv. Edit