Miért elítélendő a vagdosás?

Ahelyett, hogy minden nap többször megsebzi magát, elmehetne pszichológushoz, mert nem az a ciki, ha valaki segítséget kér, hanem az, aki inkább magát teszi tönkre, mert "a testi fájdalom enyhíti a lelki fájdalmat". Abban a pillanatban lehet, hogy elnyomja, de fél órával később csak a seb, aztán a heg marad, a lelki fájdalom mellett.

Naponta millióan vághatnák fel az ereiket, mert annyi probléma, gond, fájdalom és elkeseredettség van körülöttünk.

Ha pedig annyira véget akar vetni az életének, mert olyan szörnyű, akkor ne csak "simogassa magát", hanem húzzon mélyebbet a bőrébe. Persze, azt már nem merik olyan sokan. Ne ez legyen a segélykiáltás, hanem az, hogy felvállalva a problémákat orvoshoz fordul.

Nem tartozik senkire, csak példaként mondom: kezdjem el vagdosni magam, mert kiderült, hogy 19 évesen meddő nő vagyok és minden vágyam egy kisbaba? Amúgy is voltak problémáim, mint mindenki másnak, és erre még rájött ez is. Gyorsan szaladok a konyhába egy késért... ez nem így működik. Tűrni kell, elfogadni és a gyógyulás útjára lépni, akkor is, ha ez sokáig tart. Ha ez nem megy valakinek saját erejéből, akkor forduljon szakemberhez, aki tud segíteni, ezzel csak magát roncsolja, még rosszabb énképe lesz és a probléma, ami elől menekül, ugyanúgy várni fogja.

Létező dolog, igen. De messze nem természetes. Önmagunkat bántani nem egészséges, mondjuk ki, kóros dolog. Legyen az lelki, mint pl a depressziós önpusztító gondolatok, vagy fizikai. Azt nem tudom, honnan veszed, hogy a társadalom a többi függőséget nem ítéli el, vagyis elfogadja: ez egyáltalán nem így van. Még leginkább talán a dohányzást fogadják el, de a mai egyre inkább egészségtudatos társadalomban ez is csökkenőben van, egyébként pedig nagy történelmi múltja van a dohányzásnak, anno ez a presztizs, a férfiasság, a nagyvilágiság stb. szimbóluma volt, persze akkor még nem sokat tudtak káros hatásairól (illetve egy ideig nem is volt annyira káros, mint a modern kori cigaretták). De az alkoholfüggőséget, drogfüggőséget sosem fogadta el a társadalom.

Légy nyugodt, ha alkoholista lennél, az ugyanúgy elítélnék/szánnák, mint a vagdosást. Abban igazad van, hogy közvetlenül ezzel csak magadnak ártasz, közvetve viszont azokat az embereket is bántod, akik szeretnek, már ha vannak ilyenek (hiszen nem ismerhetem pl. a családi, baráti körülményeidet).

Mert pótcselekvés.

A problémát kell megoldani, és nem vagdosni magadat.

[Ha tűz van, meg kell próbálni eloltani, vagy ha nem megy, kihívni a tűzoltókat, hogy ők oltsák el. Nem pedig a fészbukra tolni egy posztot a tűzről. A vagdoság nem oldja meg a problémát, ahogy a fészbuk poszt sem oltja el a tüzet.]

Nem elítélendő, hanem egy betegség. Hiába próbálod igazolni, nem lehet. Az alkohol, dohány és drogfüggés ugyanúgy egészségtelen és káros, ez az általános álláspont. Nem elítélni kell, hanem kigyógyítani belőle, ha van rá mód. A vagdosás egyértelműen káros az egészségre, komoly fertőzéseket lehet így összeszedni.

A homoszexualitás önmagában nem káros az egészségre, se a sajátra, se másokéra, úgyhogy nehezen kapcsolódik ide.