Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Mi a bajom? Non-stop kényszere...

Mi a bajom? Non-stop kényszeres gondolatok, folyamatos álmodozás ellen mi a halált lehet tenni?

Figyelt kérdés

BÁR a kérdés megáll önmagában és nem lenne szükséges leírás, azért légyszíves olvasd el ha tudod. Kisebb összefoglaló azért van a végén.


Ha azt mondom, hogy a nap 17 órájában (merthogy a többiben alszok) kényszeresen álmodozok és gondolkodok egy bizonyos témával kapcsolatban, akkor sem túlzok.

Már nem is tudom, már mióta egy teljesen kitalált, életszerűen részletes "párhuzamos univerzum" veszi el kb 80%-át a napjaimnak. Még csak nem is létezem én abban a világban, a "főszereplő" (aki azért hajaz rám, már csak olyan értelmekben is, hogy milyen szeretnék ÉN lenni; tőlem ellentétes nemű emberről van szó) egy teljesen általam kitalált személy. -Triviálisnak tűnhetnek ezek az információk, próbálom is rövidre fogni, de fontosak a kérdésem megértéséhez.-


Erről a személyről és főleg párkapcsolati konfliktusairól, baráti köréről, családi hátteréről szoktam "álmodozni", gondolkodni. Ez szerintem így magában nem lenne hatalmas probléma, mert önmagában megnyugtat, szórakoztat és leköt az egész, a probléma nekem ott kezdődik, hogy ezzel, a magánéletemben lévő embereket, elintézni valókat, meg úgy mindenféle dolgot at. teljesen hanyagolom.

Vannak szituációk ebben a képzelt univerzumban, amik órákon, napokon, heteken,keresztül újra meg újra, akaratom ellenére is lejátszódnak ;minimális változással.

Járok 3 hetente pszichológushoz (nem ez miatt), de nem igazán érdekelte a dolog, vagy legalább is nem fogta fel, mennyire visszafog engem ez az egész. Lefekszem aludni éjjel 1 körül és fél ötig forgolódom, mert képtelen vagyok abbahagyni a gondolkodást.



*TL;DR*

Zavar, hogy képtelen vagyok az igaz világban élni, de ötletem sincs, hogyan állíthatnám meg kényszeres gondolatokat. Bárkinek, akinek bármi ötlete van, az legyen szíves valami ajánlani.



2017. júl. 30. 02:37
 1/4 anonim ***** válasza:
77%

Azt hiszem nagyjabol ertem amit irsz. Gyerekkoromban eltem at hasonlot. Nagyon rossz gyerekkorom volt, nem reszletezem, de alig eltem tul. Igy gondolatban krealtam egy masik csaladot, es abban egy gyereket, aki ellentetes nemu volt velem. (Erdekes reszlet, valoszinu meg a nememet sem tudtam elfogadni, mint ahogyan magamat sem.) Minden nap gondolatban sztorikat gyartottam es meg is eltem veluk. Mindent ami nekem nem jutott, kirandulast, szep ruhakat, jatekokat es mindent, mintha filmen neztem volna.

A dolognak kamaszkoromban egyszeruen csak vege lett, mivel elkezdtem akkor hirtelen elni a sajat eletem, persze ez osszefuggesben all azzal is hogy elkerultem a borzaszto csaladomtol.

Szoval szerintem neked is talan meg kellene nezni hogy miert teszed ezt. Milyen a jelened? Miert nem szeretsz ott lenni? Ha az eleteddel van a baj, akkor talan egy kornyezet es levego valtozas jot tenne, de onmagaban meg nem biztos hogy eleg.

De egy biztos, kizarolag a jelenben leves segit rajtad. Ezt pedig csak te tudod megtenni. El kell kezdened dolgokat csinalni ami lekot, lefoglalja az elmedet es a jelenbe kenyszerit. Munka, muveszeti tevekenyseg, sport barmi, de neked tudatosan kell koncentralni a jelenre.

Joga es meditacio egy masik jo megoldas.

A pszichologusnak meg mondd el ujra, ugy hogy felfogja hogy ez most gyakorlatilag a legnagyobb problemad, mert nem tudsz az eletedre koncentralni tole.

2017. júl. 30. 03:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 A kérdező kommentje:

Most az utóbbi pár évben vált komolyabbá ez dolog. Betegségem most volt a legrosszabb (szkizotíp szz.) Izolációban, ürességben élek, nem látom értelmét az életnek. Abban a világban van értelme az életnek, van egy boldog párkapcsolat, vannak barátok, jó szociális élet -minden ami nekem nincs.

Művészet mindig is érdekelt, szoktam rajzolni, festeni. Van amikor rámjön az ihlet akkor kb 5 festményt készítek egy hét alatt, utána meg 6 hónapig mintha nem akarna összejönni egyik próbálkozásom se. Most ott vagyok.

Nem is tudom elképzelni miről gondolkodhat egy normális ember nap mint nap. Nem tudom, hogyan tudnék ebből kitörni

2017. júl. 30. 15:03
 3/4 anonim válasza:
Kedves kérdező! Nem tudom, azóta választ találtál-e a kérdésedre, de én pontosan tudom, mi a bajod és megnyugtatlak: nem vagy vele egyedül! Magyar elnevezése még nincs, ugyanis csak az elmúlt pár évben kezdett pár orvos komolyabban foglalkozni ezzel a jelenséggel. A neve maladaptive daydreaming (én magamban kényszeres álmodozásnak fordítom). Egyenlőre nem tisztázott, mi is ez és mi váltja ki, hogy pusztán pszichológiai jelenség vagy van biológiai háttere is. A legtöbb embernek azért van legalább egy komoly traumatikus élménye, általában gyerek- vagy serdülőkorban, ami miatt feltételezhetően ez egyfajta védekező mechanizmus, melyet az agy kifejleszt. Ugyanakkor sokan ilyen negatív élmények nélkül is befelé fordulnak. A facebook-on vannak segítő csoportok, de sajnos egyenlőre csak angol nyelvűek. Nincs rá gyógymód egyenlőre, de ahogy azt az előző válaszoló nagyon okosan leírta, te magad sokat tehetsz azzal, hogy kontrollt gyakorolsz és megpróbálod úgy alakítani az életed, hogy az több elégedettség érzéssel töltsön el és ne érezd túl sivárnak ahhoz, hogy folyamatosan kompenzálni akarj a fantáziálással. Remélem, tudtam segíteni, ha van még kérdésed, írj bátran.
2018. febr. 2. 13:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/4 anonim ***** válasza:
Kezdj el írni! Kisebb sztorikat, verset, novellát vagy verset! ;) Az ilyen emberekből nagyon jó költők lesznek/lehetnek!
2020. nov. 9. 20:26
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!